Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

KÖNYVBEMUTATÓ

A 16 Akciónap A Nők Elleni Erőszak Ellen keretében 2024. december 3-án 18 órakor a Gólyában (Budapest 1089 Orczy út 46–48).

Résztvevők:
CSÁNYI GERGELY, szociológus
DÉS FANNI, a NANE munkatársa
JUHÁSZ-BOYLAN KINCSŐ, a Mérce újságírója
PIRÓTH ATTILA, a könyv fordítója

A könyv a helyszínen megvásárolható.

Boszorkány. Milyen képeket hív elő benned ez a szó?

Máglyán égő vagy vízbemártó székre kötözött áldozat? Tébolyultan kacagó, rút öregasszony? Seprűn lovagoló démon? Vajon honnan származnak ezek a képek, és hogyan egyeztethető össze az utolsó kép korlátlan hatalmat sugárzó, már-már mitikus portréja a borzalmasan megkínzott és máglyán elégetett valóságos nők védtelen alakjával?

A fenti ábrázolások helyett Rodolfo Morales mexikói festő műve került Silvia Federici könyvének borítójára.

Mert Federici nem azt a történetet meséli el, amelyet a boszorkányok képét megalkotók. Hanem azt, hogy ők hogyan és miért alkották meg a boszorkány képtelen alakját. És azt, hogy mire jelentettek igazán veszélyt azok, akiket boszorkányként bélyegeztek meg: arra a nagy átalakulásra, amely a közösségi viszonyok teljes átformálásával járt úgy a 16. századtól kezdve.

Támogatom

A nők elleni erőszak felszámolásához elengedhetetlen ezen erőszak gyökereinek feltárása. Erre tesz kísérletet Silvia Federici A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című könyve, amely novemberben jelenik meg a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce kiadásában.

Elemzésében Federici a nők elleni erőszak legszélsőségesebb formáját vizsgálja: a boszorkányüldözéseket – nemcsak a klasszikus, 16–17. századi európai példákon, hanem az ezredforduló körüli kenyai, tanzániai, zambiai eseteken is.

A boszorkányüldözésekről ritkán esik szó a proletariátus történetében: mindmáig az egyik legkevésbé tanulmányozott jelensége az európai történelemnek – sőt, a világtörténelemnek, tekintetbe véve, hogy az ördögimádat vádját a misszionáriusok és a hódítók a helyi lakosság leigázásának eszközeként vitték az „Újvilágba”.

A történészek múltbeli közömbösségét e népirtás iránt magyarázhatja az, hogy Európában az áldozatok többnyire parasztasszonyok voltak. Ez a közömbösség a bűnrészességgel határos, mivel a boszorkányok eltüntetése a történelem lapjairól hozzájárult ahhoz, hogy máglyán való fizikai megsemmisítésüket elbagatellizálják – azt sugallva, hogy ez jelentéktelen jelenség volt, vagy egyenesen a folklór része.

– írja Caliban and the Witch (Caliban és a boszorkány) című nagy ívű, nagy hatású, nemzetközi sikert arató művében – amelyből magyarul mindmáig csak egy-egy részlet jelent meg.

Silvia Federici (1942–) marixsta feminista író, tanár és aktivista.

1972-ben társalapítója volt a Nemzetközi Feminista Kollektívának, amely elindította a „Bért a házimunkáért” kampányt. Fontos szerepet játszott a reproduktív munka fogalmának, mint az osztályviszonyok kulcsának kidolgozásában. Ehhez kapcsolódnak Wages Against Housework (1975), Patriarchy of the Wage (2021, PM Press) és Revolution at Point Zero: Housework, Reproduction, and Feminist Struggle (2020, PM Press) című művei. Az utóbbiban megjelent egyik esszé Új nemzetközi munkamegosztás Északon és Délen címen, Morvai Judit fordításában magyarul is olvasható a Feminista új hullám. A baloldali feminizmus ma (2015, Le Monde Diplomatique magyar kiadás) című kötetben.

Legismertebb műve az eredeti tőkefelhalmozás és a boszorkányüldözés kapcsolatával is foglalkozó Caliban and the Witch (2004, Autonomedia), amelynek két részlete magyarul is megjelent a Híd című folyóiratban, Básthy Ágnes és Taskovics Viktória fordításában. Re-enchanting the World: Feminism and the Politics of the Commons című művének (2018, PM Press) egyik esszéje Gurbán Líviusz fordításában jelent meg a Tetten.

A rabszolga-kereskedelemhez és az „Újvilág” őslakosainak kiirtásához hasonlóan a boszorkányüldözés is olyan társadalmi folyamatok kereszteződésében áll, amelyek utat nyitottak a modern kapitalista világ kiépülésének

– emeli ki másutt.

Az újonnan felemelkedő tőkés hatalom érdekei a társadalom egészének átrendezését diktálták, kiemelten a nők kárára. Vagyis nem a lakosság körében meglévő előítéletek vezettek a nők hátrányos megkülönböztetéséhez, amelyek utóbb a közpolitikákon keresztül patriarchális jogszabályokban szilárdultak meg, és került ennek nyomán a hatalom a jogszabályok szellemével azonosuló férfi tőkés elit kezébe. Ahogy a rasszizmus, az idegenellenesség és az elvakultság megannyi más formája esetében, itt is fordítva, felülről lefelé épült ki az elnyomás.

A nők „boszorkányokként” történő megjelölése és üldözése előkészítette a terepet a nők bezárásához a fizetetlen házimunka világába Európában, és legitimálta a nők alárendelését a férfiaknak – a családon belül és azon túl egyaránt. Emellett ellenőrzést biztosított az államnak a nők reproduktív képessége fölött, ezáltal garantálta a munkások nemzedékeinek utánpótlását. Ily módon a boszorkányüldözések nyomán egy sajátosan kapitalista, patriarchális rend épült ki, amely mind a mai napig fennáll, bár a nők ellenállására és a munkaerőpiac változó igényeire adott válaszok folyamatosan igazítottak rajta.

A könyvből több részlet is megjelent a Tett oldalán:

Előkészületben: Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

Boszorkányüldözések, bekerítések és a közösségi tulajdonviszonyok megszűnése

A hatalmi elit döntéseinek elfogadtatása történhet erőszakkal, fenyegetéssel és a beleegyezés legyártásával az alávetettek körében. A beleegyezés legyártásának a történelmi amnézia mellett kulcseleme a jelenség kivágása a vele rokon folyamatok szövetéből. Az így kapott ideológia továbbadásának kiemelt csatornái a hatalom ellenőrzése alatt álló vagy azt támogató vallási, kulturális és oktatási intézmények. Ezek akkor végzik sikeresen feladatukat, ha az elnyomottak elfogadják, magukévá teszik és saját meggyőződésükként adják tovább a saját elnyomott helyzetüket indokló érveket – és az ideológia palástja mögött meghúzódó érdekeket természetesnek, az érdekek mögött álló hatalmat pedig megingathatatlannak tekintik. Ha a felülről lefelé kiépült folyamat helyett természetszerűleg szükséges, időtlen struktúrát látnak, és nem foglalkoznak a hatalom és az indítékok kérdéseivel.

Ahogy első közös kiadású könyve, A munkásosztály története megjelentetésével, úgy a jelen kötet közreadásával is ez ellen kíván tenni a Kovász Színház és a Mérce. Az elnyomás struktúrájának és módszereinek, valamint a vele szembeni küzdelemnek a bemutatása, a múlt feltáró elemzése a jelenre történő reflexión keresztül a jövőt alakító fellépéseket kívánja segíteni. Ezért tartjuk a könyv bemutatóját a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesülettel közösen a 16 akciónap keretében – december 3-án 18 órakor a Gólyában.

Támogatom

Hogyan támogathatod a könyvet?

Ahogy a Levain korábbi könyvei esetében is, elővásárlással és adománnyal támogathatod a könyv megjelenését. És ha ezt november 9-ig teszed meg, akkor feltüntetjük nevedet a könyv végén, a Támogatók oldalon.

Az előértékesítési-támogatási kampányt terjesztőpartnerünkkel, a Budapesti Teleki Tékával együtt bonyolítjuk le. Nekik kell átutalnod az összeget, és tőlük kapod meg a könyvet. Vagy könyveket– ha például a Levain korábbi kiadványait is megrendeled.

A megrendelt példányokat A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig bemutatóján, 2024. december 3-án a Gólyában is átveheted.

A könyv angol és francia nyelvű támogatókampányát itt találod.