A dolgozók a kifizetetlen béreket követelték, és a tervezett elbocsátások ellen tiltakoztak. Négy nap elteltével a főnökök meghátráltak, beleegyeztek a hátralékok kifizetésébe, és visszaléptek az elbocsátásoktól.
A kitoloncolásra az új-mexikói Gallupban tartott sztrájkot követően került sor – miután a sztrájk megtörésére statáriumot hirdettek, amely hat hónapig tartott.
A lázadás akkor kezdődött, amikor a New York-i rendőrség a melegbárok bezárását célzó politikájának részeként razziát tartott a jelentős részben szegény és munkásosztálybeli LMBT+ vendégkörrel rendelkező Stonewall Innben.
„A nők egészségének védelméről szóló” 1920-as bolsevik rendeletet mindaddig legalizálta az abortuszt, és számos reproduktív jogot biztosított a nőknek.
A nemzetközi művészeti szervezetet a CIA hozta létre a „kulturális hidegháború” részeként.
A francia hadsereg a lázadást decemberre verte le, miután a kanak lakosság 5 százalékát megölték, számos törzsfőnököt tárgyalás nélkül kivégeztek, és számos törzset más szigetekre deportáltak.
Radomban a tüntetők felgyújtották a Kommunista Párt székházát, barikádokat emeltek, és összecsaptak a rendőrséggel.
Száz festékszóró munkás szüntette be a munkát, miután megtudták, hogy a napi két teaszünetet megrövidítik, és csoportonként más és más időpontban tartják. A sztrájk 10 millió fontos termeléskiesést okozott a vállalatnak.
A Jugoszlávia náci megszállása ellen harcoló osztag megalakulásának emlékére ma Horvátországban június 22-e munkaszüneti nap, az „Antifasiszta Harc Napja”.
A lovasrendőrség rárontott a 30 ezer sztrájkolóból álló tömegre tömegre. Az erőszakos támadásban két sztrájkoló vesztette életét, negyvenöt tüntető sebesült meg, és sokakat letartóztattak.