A CIA eredetileg azt tervezte, hogy meggyilkolja Kongó első demokratikusan megválasztott szocialista miniszterelnökét, de végül inkább letartóztatták, megverték, megkínozták, majd lelőtték.
A St Mary’s római katolikus iskola tizenkét tanulója sztrájkba hívta diáktársait, hogy tiltakozzanak a testi fenyítés és a túlzott munkaterhelés ellen.
Amikor az egyik ötletgazda, Antonio Ortiz Ramires meglátta a tervezett merénylethez vásárolt négyüléses Nord 1202 repülőgépet, így kiáltott fel: „De hát ez egy bicikli!”
A CIA által támogatott államcsíny Salvador Allende elnök baloldali kormánya ellen brutális katonai diktatúrához vezetett.
A Luzerne megyei seriff szervezte rendőrkülönítmény Lattimer közelében 19 fegyvertelen, sztrájkoló szénbányászt és bányamunkást megölt, 36-ot pedig megsebesített, miután nem voltak hajlandók szétoszlani.
A bejelentés hatalmas felháborodást váltott ki; ennek nyomán néhány japán bürokratát amerikaiakra cseréltek le, de a leváltott japán tisztviselőket tanácsadóként továbbra is alkalmazták.
Miután a megszálló német megszüntette a dolgozók tejadagját, két nap alatt mintegy ötven munkahelyen 20–25 ezer munkás lépett sztrájkba. A nácik válaszul statáriumot hirdettek.
A tisztességtelen bérlevonások ellen tiltakozó munkásokat fegyveres biztonsági őrök támadták meg. A tömeg erőszakkal válaszolt: felgyújtotta a gyárat, és megölte a két lövöldöző őrt.
„Bármennyire rövid életű volt is az ír bolsevizmus e kitörése, felettébb fenyegető volt. Az Ír Munkáspártot ma áthatja a rendezett társadalom minden elve és egyezménye elleni lázadás szelleme” – írta a kikötőmunkások által felállított munkástanácsról a korabeli sajtó.
A szövetségi rendőrök a Szocialista Párt és a Világ Ipari Munkásai (IWW) szakszervezet irodáiban tartottak razziát országszerte.