1919. július 9.: Csaposok sztrájkja Pennsylvaniában
„Nincs sör, nincs munka” szlogennel több százezer fős munkásosztálybeli mozgalom indult, azzal a céllal, hogy sztrájkokkal állja útját a szesztilalomnak.
„Nincs sör, nincs munka” szlogennel több százezer fős munkásosztálybeli mozgalom indult, azzal a céllal, hogy sztrájkokkal állja útját a szesztilalomnak.
A fegyveres fehér csőcselék a város többségében fekete republikánusok lakta negyedébe vonult, ahol megölte a Nemzeti Gárda hat fekete milicistáját – négyüket azt követően, hogy megadták magukat.
A jufizetetlen bérek miatt kirobbant sztrájk során a brit munkások szolidaritást vállaltak a kelet- és nyugat-európai országokból érkezett munkatársaikkal.
A rendőrség által folyamatosan zaklatott fekete transz aktivista és szexmunkás halálát Johnson súlyos fejsérülése ellenére a rendőrség öngyilkosságnak minősítette. Ügyét csak 2012-ben nyitották újra.
A rendőrség az alkalmi munkaerő-felvételi módszerek ellen tiltakozó kikötőmunkásokra támadt, és három embert megölt, 115-öt pedig kórházba juttatott.
Az Antirasszista Akció két tagját fehér szupremacisták gyilkolták meg. Az egyik neonácit gyorsan bebörtönözték, a többieket viszont csak 2012-ben ítélték el a gyilkosságokért.
A polgári utasszállító repülőgép fedélzetén tartózkodó 290 személyből senki sem élte túl a szerencsétlenséget. Az USA Haditengerészete ezután hazugságok egész sorával igyekezett hárítani a felelősségét.
Az USA és az Egyesült Királyság által támogatott diktátor több tízezer munkást és ellenzékit kínoztatott és gyilkoltatott meg az uralma alatt.
Népfelkelés és általános sztrájk kényszerítette lemondásra Jorge Ubicót, az USA által támogatott guatemalai diktátort.
Több ezer munkás sztrájkkal tiltakozott Harnam Szingh műszakvezető rendőri őrizetben bekövetkezett halála ellen.