Az üres otthonokat elfoglaló családok helyi munkások és munkanélküliek támogatásával ellenálltak a rendőrség erőszakos kilakoltatási kísérleteinek, és a lakhatási probnléma megoldására kényszerítettéj az önkormányzatot.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.
A holland birodalom részét képező karib-tengeri szigeten a fekete lakosság elleni diszkrimináció és az alacsony bérek miatti elégedetlenség tömeges sztrájkot váltott ki, amely végül a kormány bukásához vezetett,
Az egyesült államokbeli Fekete Párducok (Black Panthers) mintájára az India Mahárástra államában megalakult Dalit Párducok (Dalit Panthers) a kasztalapú megkülönböztetés ellen küzdöttek.
A következő hónapban sztrájkhullám söpört végig Franciaországon: kétmillió munkás tizenkétezer sztrájkban és üzemfoglalásban vett részt, rákényszertíve a kormányt követeléseik elfogadására.
A libanoni hadsereg öt férfit és egy nőt ölt meg, és több tucat személyt megsebesített a magas üzemanyagárak és a magas megélhetési költségek ellen szervezett tüntetésen.
A sztrájk addig tartott, amíg a Gestapo le nem tartóztatott tizenötezer munkást – nem sokkal később azonban Marseille-t felszabadították.
Az Ōrākei Māori Akcióbizottság 506 napja tartotta megszállva a területet, amikor a rendőrség kivonult, hogy kilakoltassa őket: 222 embert letartóztattak, és épületeket romboltak le.
A drumhelleri bányavállalatok elutasították a tárgyalásokat, és hazatérő háborús veteránokat fogadtak fel, hogy terrorizálják a munkásokat, a szervezőket pedig verjék és kínozzák meg. A rendőrség szemet hunyt efölött.
A tiltakozás a katonai diktatúra elleni, hosszú ideje tartó Rosariazo lázadás része volt.