2023. október 7.: Palesztin fegyveresek törnek ki Gázából

2024 áprilisában könyv formájában is megjelent A munkásosztály története, Piróth Attila fordításában, a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce közös kiadásában.
A könyv a terjesztő, a Budapesti Teleki Téka oldalán közvetlenül megvásárolható.

Ezen a napon, 2023. október 7-én, több évtizednyi etnikai tisztogatás, illegális megszállás és apartheid után fegyveres palesztinok törtek ki a Hamász vezetésével Gázából, és támadták meg Izraelt.

Gáza 2007 óta blokád alatt állt, amely tönkretette gazdaságát. Egymillió lakos maradt elegendő élelem nélkül, az izraeli támadások pedig több mint 5000 emberrel végeztek. További több mint 1500 palesztin embert öltek meg Ciszjordániában és Izraelben, az izraeli telepesek pedig több ezer terrorcselekményt követtek el.

Az október 7-i támadás során az izraeli hadsereg kiadta a Hannibál-direktívát, amely arra utasította a katonákat, hogy öljék meg az izraeli állampolgárokat, ha nem tudják megakadályozni, hogy túszul ejtsék őket. A támadás végére legalább 314 izraeli katona és 809 civil halt meg, 252 embert pedig túszul ejtettek – azzal a szándékkal, hogy az Izraelben vádemelés nélkül fogva tartott 2500 palesztin túsz egy részének szabadon bocsátása fejében engedik őket el.

Izrael azonnal megtámadta Gázát, és a vezetők nyilatkozatai nyílt népirtási szándékot tükröztek. A védelmi miniszter „emberi állatoknak” nevezte a palesztinokat, és kijelentette: elvágják a civilek energia-, élelmiszer- és vízellátását. A Kneszet házelnökhelyettese azt mondta, Izraelnek el kellene „törölnie a Gázai övezetet a Föld színéről”, az örökségügyi miniszter pedig azt, hogy „nincsenek nem érintett civilek”, úgyhogy atombombát kéne ledobni.

Két év alatt több mint 236 ezer gázai embert öltek vagy sebesítettek meg; a megöltek 48%-a gyermek, 40%-a tíz évnél fiatalabb. A halottak között legalább 241 újságíró, 1722 egészségügyi dolgozó és 543 segélyszervezeti munkatárs szerepel. Az élelmiszerellátás elvágása miatt a gyermekek 1/3-a rosszul táplált, és több százan haltak meg emiatt. A lakosság 90%-a otthona elhagyására kényszerült. A lakóépületek 92%-a és az összes egyetem le lett rombolva. Az iskolák 97%-a, valamint a kórházak 94%-a károsodott vagy megsemmisült.

A legtöbb mérvadó emberjogi testület – egyebek között az ENSZ, az Amnesty International, a Human Rights Watch, a B’Tselem, a Physicians for Human Rights Israel és az International Association of Genocide Scholars – ma úgy ítéli meg, hogy Izrael népirtást folytat.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Források:

Kiemelt kép: Palesztinok szemlélik az Aklouk-torony romjait, amelyet 2023. október 8-án izraeli légitámadás rombolt le Gázavárosban (Rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)