Ezen a napon, 1968. október 2-án, közvetlenül az olimpiai játékok kezdete előtt zajlott le a tlatelolcói mészárlás Mexikóvárosban, amelynek során a rendőrség több száz, békésen tüntető diákot ölt meg. Abban az időben sok munkás és szegény földműves harcolt a jobb munkakörülményekért, a kormány pedig erőszakos elnyomással válaszolt. Ez volt a „piszkos háború”.

Az emberek dühösek voltak az olimpia megrendezésének óriási költségei, valamint a rendőri elnyomás miatt. Október 2-án mintegy tízezer iskolás és egyetemi hallgató gyűlt össze tiltakozni Mexikóváros Tlatelolco negyedének főterén, a Plaza de las Tres Culturason. „Nem olimpiát akarunk, hanem forradalmat” – skandálták. Nem sokkal este hat óra után ötezer katona vette körül a teret, és lőni kezdett a tömegbe, valamint a környező épületekre. A katonák és rendőrök tombolása egész éjszaka folytatódott: embereket tereltek össze, tüntetőket, járókelőket és helyi lakosokat vertek és öltek meg. A hatóságok és a média azt állította, hogy a katonák az orvlövészek tüze ellen védekeztek, de sokkal később kiderült, hogy a lövöldözést kezdeményező orvlövészek az elnöki gárda tagjai voltak.

Az olimpiai játékok elleni tüntetések miatt aggódó CIA szoros kapcsolatot tartott a mexikói hatóságokkal, az USA hadserege pedig felszerelést, fegyvereket és lőszert biztosított. Hat nappal a mészárlás előtt a mexikói szövetségi biztonsági szolgálat azt mondta a CIA-nak: „A helyzetet nagyon rövid időn belül teljesen az ellenőrzésünk alá vonjuk.”

Források:

„La noche más triste de Tlatelolco, 2 de Octubre de 1968”, Posta, 2017. október 2.;
„Mexico’s 1968 Massacre: What Really Happened?”, NPR, 2008. december 1.;
Kate Doyle, „Tlatelolco Massacre: U.S. Documents on Mexico and the Events of 1968”, National Security Archive Electronic Briefing Book 99 (2003. október 10.).