Ezen a napon, 1970. október 27-én Richard Nixon elnök republikánus adminisztrációja a „kábítószer elleni háború” részeként elfogadta a kábítószerrel való visszaélés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló átfogó törvényt. Nixon egyik tanácsadója, John Ehrlichman a Harper’s Magazine-ban megjelent, Dan Baumnak adott interjújában utóbb elismerte:
Az 1968-as Nixon-kampánynak, majd a Nixon-féle Fehér Háznak két ellensége volt: a háborúellenes baloldal és a feketék. Érti, hogy miről beszélek? Nem nyilváníthattuk törvénytelennek sem a háborúellenességet, sem a feketéket, de tudtuk, hogy ha elérjük, hogy a nagyközönség a hippiket a marihuánával, a feketéket pedig a heroinnal kapcsolja össze, mi pedig mindkettőt szigorúan büntetjük, akkor szétrobbanthatjuk mindkét közösséget. Letartóztathatjuk vezetőiket, razziát tarthatunk otthonaikban, feloszlathatjuk a gyűléseiket, és estéről estére lejárathatjuk őket a híradóban. Tudtuk, hogy hazudunk a drogokról? Persze.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Források:
Public Law 91-513-Oct. 27, 1970, goveinfo.gov;
Tom LoBianco, „Report: Aide Says Nixon’s War on Drugs Targeted Blacks, Hippies”, CNN, 2016. március 24.
