Ezen a napon, 1952. március 10-én Fulgencio Batista vezetésével puccsot hajtottak végre Kubában, amelyet követően Batista önmagát nevezte ki elnöknek. Az USA, az üzleti szféra és a gazdag elit által támogatott kormánya a kommunistaellenes tisztogatások során több ezer embert ölt meg. Batistát az 1959-es forradalom buktatta meg.

John F. Kennedy szenátor egy későbbi beszédében így jellemezte uralmát:

Fulgencio Batista 20 000 kubait öletett meg hét év alatt; ez a kubai lakosság nagyobb hányada, mint amekkora hányada az amerikaiaknak a két világháborúban elesett. Emellett a demokratikus Kubát teljes rendőrállammá változtatta, felszámolva minden egyéni szabadságjogot.

Mégis, a rezsimjének nyújtott támogatásunk és szakpolitikáink alkalmatlansága lehetővé tette Batista számára, hogy az Egyesült Államokra hivatkozva tartsa fenn rémuralmát.

A kormányzati szóvivők nyilvánosan méltatták Batistát – hűséges szövetségesként és jó barátként üdvözölték –, miközben Batista ezreket öletett meg, felszámolta a szabadság utolsó maradványait, és több százmillió dollárt lopott el a kubai néptől, mi pedig nem kényszerítettük ki a szabad választásokat.

Forrás:
Sam Dolgoff, The Cuban Revolution: A Critical Perspective (Montréal: Black Rose Books, 1996), 6. fejezet, https://libcom.org/library/chapter-6-batista-era;
„Memorandum by the Secretary of State to the President”, US Office of the Historian, 1952. március 24.;
„From the Archive, 11 March 1952: Batista’s Revolution”, The Guardian, 2013. március 11.;
„Speech of Senator John F. Kennedy, Cincinnati, Ohio, Democratic Dinner”, American Presidency Project, 1960. október 6.