1958. április 17.: Emberi állatkert Brüsszelben

Áprilisban könyv formájában is megjelenik A munkásosztály története, Piróth Attila fordításában, a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce közös kiadásában.

Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!

Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.

Ezen a napon, 1958. április 17-én nyílt meg a brüsszeli világkiállítás, és benne egy „emberi állatkert”, amely fekete férfiakat, nőket és gyermekeket tett közszemlére, az akkor még belga gyarmati sorban lévő Kongóban uralkodó állítólagos „őshonos körülményeik között”.

A kiállításon bemutatott embereket a fehér nézők szidalmazták és gúnyolták: pénzt és banánt dobáltak át a bambuszkerítésen, hogy megpróbáljanak reakciókat kiváltani. Egy belga újságíró beszámolója szerint egy alkalommal egy fehér nő egy fél csokoládészeletet dobott át a kerítésen egy kongói fiúnak, akik azonnal visszadobta „nemes megvetéssel, anélkül, hogy felnézett volna”.

A kiállított kongói embereket, valamint a kiállításon alkalmazott kongói munkásokat egy elszigetelt épület zsúfolt helyiségeiben szállásolták el. A látogatók fogadását és a szálláshely elhagyását erősen korlátozták.

A kiállítást széles körben méltatták akkoriban Belgiumban, még a Le Peuple nevű szocialista újság is kijelentette: annak „története… teljes összhangban van a történelmi igazsággal”, és bemutatja, hogyan vitték át a kongói embereket „az őskor éjszakájából a civilizáció fényébe”. A hatóságok tervei szerint a kiállítás októberig tartott volna, azonban júliusban kénytelenek voltak a kongói lakosokat hazavinni, mivel nem tűrték tovább az embertelen bánásmódot.

Sok országban üzemeltettek rasszista emberi állatkerteket, egyebek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Norvégiában (valamint Magyarországon is, az 1896-os világkiállítás alkalmával – a fordító). A legutolsó, amelyről tudomásunk van, Franciaországban üzemelt 1994-ben.

A belga gyarmatosítás során Kongóban becslések szerint 8–15 millió embert öltek meg.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Forrás: Jules Marchal, Lord Leverhulme’s Ghosts: Colonial Exploitation in the Congo, Verso (Reprint kiadás, 2017).

Kiemelt kép: A brüsszeli világkiállítás emberi állatkertje, 1958 (Rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)