Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1985. május 13-án a philadelphiai rendőrség automata fegyverekkel megtámadta a házat, amelyben a MOVE nevű fekete felszabadítási és környezetvédő csoport otthona volt, majd bombát dobott az épületre. Öt felnőttet és hat gyereket öltek meg, és a tűz tovaterjedése miatt hatvanegy otthon vált lakhatatlanná a túlnyomórészt feketék lakta negyedben. 250 ember került az utcára.
Közel ötszáz rendőr több mint tízezer töltényt lőtt ki a házra, amelyben több nő és gyermek is tartózkodott, emellett a rendőrök robbanószerekkel lyukakat ütöttek a falakon. A rendőrfőnök ezután elrendelte, hogy az FBI által biztosított C4 robbanószerből készített rögtönzött szerkezettel robbantsák fel a házat. Csak ketten élték túl a robbanást és az azt követő tüzet: Ramona Africa és a tizenhárom éves Michael Ward. Egyetlen rendőr ellen sem emeltek vádat, Africát azonban utóbb hét év börtönre ítélték lázadás és összeesküvés vádjával. Az incidensre Philadelphia első fekete polgármestere, a demokrata párti Wilson Goode hivatali ideje alatt került sor.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
William K. Stevens, „Police Drop Bomb on Radicals’ Home in Philadelphia”, The New York Times, 1985. május 14.;
„MOVE Bombing 1985”, libcom.org, https://libcom.org/library/move-bombing-1985.
