Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1963. június 12-én meggyilkolták a Mississippi Egyetem szegregációjának felszámolásában résztvevő afrikai amerikai polgárjogi aktivistát, Medgar Wiley Everst. Evers egy kora reggeli gyűlésről tért haza, amikor a kocsibeállójában hátulról lelőtte Byron De La Beckwith.
A fehér szupremacista Beckwith-t, a Fehér Állampolgárok Tanácsának (White Citizens’ Council) tagját letartóztatták. Később kétszer is bíróság elé állították – mindkét esetben kizárólag fehérekből álló esküdtszék elé, amelyet az állam előzetesen törvénytelenül átvilágított és kivizsgált. Evers özvegye, Myrlie tanúvallomása közben az állam volt kormányzója félbeszakította a második tárgyalást, hogy kezet rázzon Beckwith-zel. Beckwith szabadon távozott, és a Ku-Klux-Klan gyűlésein éveken át hencegett a gyilkossággal. Emellett a Demokrata Párt kormányzójelöltjének is megpróbálta jelöltetni magát – sikertelenül.
Évekig tartó kampányolással Myrlie-nek sikerült elérnie, hogy az ügyet újranyissák. Végül 1994-ben Beckwith-t elítélték és börtönbe zárták, ahol néhány évvel később meghalt.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
David Stout, „Byron De La Beckwith Dies; Killer of Medgar Evers Was 80”, The New York Times, 2001. január 23.
