Ezen a napon, 1974. április 25-én Portugália fasiszta diktatúráját katonai puccs döntötte meg, amelyet a munkásosztály felkelése követett. A városi munkások átvették az irányítást a gyárak fölött, a mezőgazdasági munkások pedig a gazdaságok fölött. Az események szegfűs forradalom néven váltak ismertté, mivel alig néhány lövés dördült, és az emberek szegfűt tűztek a katonák ruhájára és fegyverébe.
A rezsim népszerűtlenségében meghatározó szerepet játszott az angolai, mozambiki és Bissau-guineai függetlenségi mozgalmak elleni, régóta tartó gyarmati háború. Nem sokkal a forradalom után ezek a gyarmatok – a Zöld-foki-szigetekkel, valamint São Tomé és Príncipével együtt – elnyerték függetlenségüket.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Források:
Phil Mailer, Portugal: The Impossible Revolution? (Oakland: PM Press, 2012);
Kenneth Maxwell, „Portugal’s Revolution Began in the Army”, The New York Times, 1975. május 18.
