A zavargások azután robbantak ki, hogy az USA haditengerészeténél szolgáló fehér tengerészek buggyos jampecruhát – zoot öltönyt – viselő mexikói amerikai gyerekekre támadtak.
A Földalatti Vasutat kiépítő Harriet Tubman vezette hadművelet sikerrel zárult: 750 rabszolgasorban élő embert szabadítottak fel.
Egy ausztrál őslakos férfi keresésére induló rendőrök legalább 11, de talán 300 ausztrál őslakost is megöltek és elégettek. Egy királyi bizottság megerősítette, hogy a mészárlás megtörtént, de egyetlen rendőrt sem ítéltek el.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.
A munkásosztály tömeges sztrájkkal reagált: néhány héten belül leállt Sanghaj, Kanton (Kuangcsou) és Hongkong.
Miután a Córdobában zajló sztrájk során az argentin rendőrség lelőtte Máximo Mena autógyári munkást, városszerte tüntetések és zavargások kezdődtek.
A sztrájk szervezője, a Világ Ipari Munkásainak 8. helyi szervezete az első világháború idején az USA rassz és etnikum tekintetében leginkább integrált helyi szakszervezete volt.
A magas megélhetési költségek és a környékbeli gazdasági tevékenységek leállítása ellen titakozók közül a kormányerők legalább százat megöltek.
Pawtucketben 102 lány és nő szüntette be a munkát a Slater Mill textilgyárban, miután a város textilgyár-tulajdonosai napi egy órával növelték a munkaidőt béremelés nélkül, a szövőgépeken dolgozók bérét pedig csökkentették.
Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.