1931. május 14.: A svéd katonaság sztrájkoló munkásokra nyit tüzet
Négy békesen tüntető sztrájkoló szulfátgyári munkást és egy járókelőt megöltek, több embert pedig megsebesítettek.
Négy békesen tüntető sztrájkoló szulfátgyári munkást és egy járókelőt megöltek, több embert pedig megsebesítettek.
A 68-as májusi lázadás során tízmillió munkás lépett általános sztrájkba Franciaország-szerte.
A Saab-Scania-autógyárból induló sztrájk húsz másik gyárra terjedt át, így 45 ezer munkás követelte a bérek emelését – sikeresen.
A bebörtönzött, többségében nő lakbérsztrájkolók fogva tartásuk alatt is sztrájkokat szerveztek, és összecsaptak a börtönőrökkel, a börtönön kívül pedig a munkások általános sztrájkkal fenyegetőzve követelték szabadon bocsátásukat.
Az országszerte zajló sztrájkok 8%-os béremelésre kényszerítték a hatóságokat. Hamarosan több száz munkást letartóztattak, és sokakat koncentrációs táborokba küldtek.
A női jogi gyűlésen rajtaütő rendőröket virágcserepek, asztalok és székek zuhataga fogadta, valamint a dzsúdzsucuban képzett testőrök.
A fekete és fehér fiatalemberek közös ülősztrájkja a szegregált chicagói Jack Spratt Coffee House-ban zajlott le. A fellépés nyomán az étterem megszüntette diszkriminatív politikáját.
Áprilisban a bányászközösség átvette az irányítást a város fölött, és visszaverte a rendőröket. A hatóságok amnesztiát ígértek a tiltakozóknak, cserébe azért, hogy a munkások leteszik a fegyvert.
Néhány nappal a razzia után az intézet hatalmas könyvtárát az utcán égették el, miközben Joseph Goebbels propagandaminiszter beszédet mondott. A nácik ezt követően fokozták az LMBT+ emberek üldözését.
A Cananea Consolidated Copper Company mexikói munkásai 40%-kal kevesebbet kerestek, mint a velük azonos munkát végző amerikai alkalmazottak.