1899. február 4.: Az USA katonai beavatkozása a Fülöp-szigeteken
Az USA úgy döntött, hogy átveszi az irányítást az újonnan függetlenné vált ország fölött, és kegyetlen hadjáratot indított a felkelők ellen.
Az USA úgy döntött, hogy átveszi az irányítást az újonnan függetlenné vált ország fölött, és kegyetlen hadjáratot indított a felkelők ellen.
Az országszerte sztrájkba lépő 2500 nővér az 5 százalékos infláció ellenére mindössze 3 százalékos fizetésemelés ellen tiltakozott – sikerrel.
Az Egyesült Királyság parlamentjének felsőházába kötélen leereszkedő nők a májusban hatályba lépő homofób jogszabályról folyó vita ellen tiltakoztak.
Négy fekete főiskolai hallgató nem volt hajlandó elhagyni a Woolworth áruház étkezdéjének pultját, amikor a személyzet megtagadta a kiszolgálásukat.
A militáns Emma Tenayuca vezetésével a túlnyomórészt latina nőkből álló munkások egy hónapig sztrájkoltak, és végül győztek.
Bár Churchillt nemzeti hősként szokás ábrázolni, hevesen rasszista volt, támogatta a mérges gáz használatát civilek ellen, katonákat vetett be a sztrájkoló munkások ellen, és szerepe volt az 1943-as bengáli éhínségben.
A rendőrség tüzet nyitott a sztrájkoló munkásokra: három ember meghalt, nyolc pedig megsebesült. Másnap brit tengerészgyalogosok szálltak partra, hogy elfojtsák a sztrájkot.
A lázadás azt követően robbant ki, hogy Carmelita Torres tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt.
A Finn Népköztársaság nagy horderejű reformokat vezetett be, egyebek között a női választójogot, a nyolcórás munkanapot és földreformot.
Tüntetők több száz, európai tulajdonban lévő épületet gyújtottak fel és fosztottak ki, tiltakozásul az ellen, hogy a brit megszálló csapatok előző nap ötven egyiptomi rendőrt megöltek.