1918. január 10.: Sztrájkhullám indul Barcelonában
A sztrájkhullámot a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó háziasszonyok tüntetése indította el, akik sztrájkba hívták a – túlnyomórészt nő – textilmunkásokat.
A sztrájkhullámot a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó háziasszonyok tüntetése indította el, akik sztrájkba hívták a – túlnyomórészt nő – textilmunkásokat.
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
A La Voz de la Mujer (A nő hangja) az osztályharcot, a nők felszabadítását és a szexuális szabadságot hirdette.
Miután a január 7-én indított sztrájkok egész Buenos Aires-re átterjedtek és zavargások törtek ki, a rendőrség és a katonaság harcba vonult a munkások ellen, a jobboldali csőcselék pedig pogromot indított.
A neoliberális gazdasági program részeként az ezt megelőző húsz évben országszerte egymillió háztartásban zárták el a vizet.
A Szovjetunió börtönéből és a dachaui koncentrációs táborból is kiszabadult Kaplannal elmondása szerint volt szövetségesei, a spanyol köztársaságpártiak bántak a legrosszabbul.
Az aratás megkezdése előtt sztrájkba lépő munkások közül a brit gyarmati hatóságok által kivezényelt rendőrök 63-at letartóztattak.
A gyilkos ellen vádat emeltek, de a kizárólag fehérekből álló esküdtszék felmentette.
El Vaquita azzal lett országszerte ismert, hogy gyakran csatlakozott a tüntetésekhez, és ösztönösen a rendőrséggel összecsapó tiltakozók mellé állt.
A terület mindaddig a világ legjövedelmezőbb gyarmata volt. Haitira Európa és az USA azonnal embargót vetett ki, és az ország óriási összegű kárpótlást kényszerült fizetni a volt rabszolgatartóknak.