1931. október 18.: Fasizmusellenes sztrájk Braunschweigben
1931 második felében huszonöt politikai sztrájkot tartottak a fasizmus ellen összesen harmincezer munkás részvételével
1931 második felében huszonöt politikai sztrájkot tartottak a fasizmus ellen összesen harmincezer munkás részvételével
A Charonne metróállomásnál lezajlott mészárlásra azt követően került sor, hogy a kifejezetten muszlimok számára elrendelt kijárási tilalom ellenére 30-40 ezren tüntettek a Franciaországtól való függetlenségért.
„Kezemen fekete kesztyű volt, amely a társadalmi hatalmat, a feketék hatalmát jelképezte; lábamon zokni, cipő nélkül, a szegénység jeleként; nyakamon fekete sál, amely a lincseléseket szimbolizálta, az akasztásokat, amelyeket a fekete emberek elszenvedtek az ország építése közben.”
Az erős hatósági nyomás ellenére a párt 1982-ig működött, és sokféle közösségi programot indított az iskolásoknak nyújtott ingyenes reggelitől a rendőrség megfigyeléséig.
A melegbárokban ezután a népszerű vodkanarancsot az „Anita Bryant koktél” váltotta fel.
A legkorábbi feljegyzett sztrájk oka a bérek késedelmes kifizetése volt.
Miután a panamai rendőrség két sztrájkszervezőt megölt, az elnök az USA segítségét kérte a lázadás leveréséhez.
Az aktivisták egy általános iskola elhagyatott épületegyüttesét foglalták el, hogy polgárjogi közösségi szervezetet alapítsanak.
A munkásosztálybeli nők kitartó segítségével a fekete afrikai vasutasok öt hónapig kitartottak, és akciójuk sikerrel zárult.
A spanyol köztársaságpártiak francia, majd német fogságból kerültek a lancashare-i koncentrációs táborba, ahol később éhségsztrájkot indítottak.