1890. december 29.: A Wounded Knee-i mészárlás
Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az akciót Pauline Newman tizenhat éves textilipari munkásnő indította, aki négyszáz másik fiatal gyári munkásnő bevonásával igyekezett meggyőzni a családokat, hogy csatlakozzanak.
A Királyi Haditengerészet Marie Antoinette nevű hajójának legénysége meggyilkolta a tiszteket, majd egy karib-tengeri francia kikötőbe hajózott.
Az amerikai őslakosok elleni perek némelyike öt percig sem tartott. Abraham Lincoln elnök személyesen tekintette át a tárgyalási iratokat, és hagyta jóvá a halálbüntetéseket.
A felkelés Kolumbusz Kristóf fia, Diego cukornádültetvényén tört ki. Sok felkelőnek sikerült a hegyekbe szöknie, ahol független közösségeket alapítottak a taínók között.
A július óta sztrájkoló rézbányászok feleségei által rendezett karácsonyi ünnepségen pánik tört ki, és 59 gyermeket és 14 felnőttet tapostak halálra.
Lionel Oscar Lukin bíró elrendelte, hogy a faipari munkások munkaideje heti negyvennégy óráról negyvennyolcra emelkedjen, bérük pedig csökkenjen. A munkások kollektíven megtagadták a heti négy pluszórát.
A zapatista lázadó mozgalom negyvenöt őslakos támogatóját mészárolták le a félkatonai erők egy pacifista imatalálkozón.
A chilei hadsereg az iquiquei Santa María iskolában táborozó sztrájkoló nitrátbányászokra és családtagjaikra támadt, és kétezer embert megölt.
A prefektúra évtizedek óta tartó amerikai katonai megszállása ellen tiltakozó ötezer lakos csapott össze az USA katonai rendőrségének több száz tagjával.