1980. május 18.: Felkelés a koreai diktátor ellen
A felkelés azután robbant ki, hogy a kormány csapatai tüzet nyitottak a békés kormányellenes tüntetőkre, és több százat megöltek.
A felkelés azután robbant ki, hogy a kormány csapatai tüzet nyitottak a békés kormányellenes tüntetőkre, és több százat megöltek.
Margotti, az olasz ellenállás egykori tagja az előző nap sokadmagával megpróbálta megakadályozni, hogy a sztrájkoló mezőgazdasági munkásokat sztrájktörők helyettesítsék.
A brit gyarmati rendőrség megverte a sztrájkra agitáló munkásokat és a járókelőket; ez tömeges felháborodást váltott ki, ami zavargásokhoz, majd általános sztrájkhoz vezetett.
Mintegy százezer eltökélt munkás sztrájkolt, a szakszervezeti vezetők mégis az ismételt munkába állást rendelték el.
Négy békesen tüntető sztrájkoló szulfátgyári munkást és egy járókelőt megöltek, több embert pedig megsebesítettek.
A 68-as májusi lázadás során tízmillió munkás lépett általános sztrájkba Franciaország-szerte.
A Saab-Scania-autógyárból induló sztrájk húsz másik gyárra terjedt át, így 45 ezer munkás követelte a bérek emelését – sikeresen.
A bebörtönzött, többségében nő lakbérsztrájkolók fogva tartásuk alatt is sztrájkokat szerveztek, és összecsaptak a börtönőrökkel, a börtönön kívül pedig a munkások általános sztrájkkal fenyegetőzve követelték szabadon bocsátásukat.
Az országszerte zajló sztrájkok 8%-os béremelésre kényszerítték a hatóságokat. Hamarosan több száz munkást letartóztattak, és sokakat koncentrációs táborokba küldtek.
A női jogi gyűlésen rajtaütő rendőröket virágcserepek, asztalok és székek zuhataga fogadta, valamint a dzsúdzsucuban képzett testőrök.