1921. július 21.: Az olasz fasiszta mozgalom első kudarca
Sarzanában antifasiszták verték ki a városba gyűlt hatszáz fasisztát, akik a három nappal korábbi támadásért letartóztatott fasiszta osztag szabadon bocsátását követelték.
Sarzanában antifasiszták verték ki a városba gyűlt hatszáz fasisztát, akik a három nappal korábbi támadásért letartóztatott fasiszta osztag szabadon bocsátását követelték.
Peltiert, az Amerikai Indián Mozgalom egyik vezető alakját két FBI-ügynök halála miatt ítélték két egymást követő életfogytiglani börtönbüntetésre egy hibáktól hemzsegő bírósági eljárásban.
A szegregált étkezdébe beülő fekete diákok a kiszolgálás megakadályozásával akkora gazdasági kárt kívántak okozni, hogy az étkezde rákényszerüljön a szegregáció megszüntetésére.
Több tízezer gyári munkás csatlakozott a sztrájkhoz, és ennek nyomán az ipar leállt. A kormány statáriumot hirdetett, de nem sikerült megtörnie a munkásokat.
A sztrájkolókhoz 400 diák csatlakozott egy túlnyomórészt brit ázsiai tanulókat oktató iskolából, hogy az iskola körül uralkodó rasszista erőszak ellen tiltakozzanak.
Ward epeköves fájdalmai miatt ment kórházba; ekkor már másfél éve volt műtétre előjegyezve, ám azt mondták, további egy évet kell várnia – kivéve, ha ki tud fizetni 500 fontot magánkezelésre.
A név ironikusnak bizonyult, miután egy éven belül 29 tagja közül 14-et belső tisztogatások során meggyilkoltak, mivel nem tartották eléggé forradalmárnak őket.
A japán amerikai szakács azért utazott Spanyolországba, hogy a fasiszták ellen harcoljon a polgárháborúban.
A huszonhét éves szüfrazsett megpróbálta betörni a királyi pár limuzinjának ablakait. Az esetet a sajtó „a női választójogi agitáció történetének talán legmerészebb kísérleteként” jellemezte.
„Nincs sör, nincs munka” szlogennel több százezer fős munkásosztálybeli mozgalom indult, azzal a céllal, hogy sztrájkokkal állja útját a szesztilalomnak.