Az Angliában és Európa más részein is bevezetett hasonló törvények teremtették először meg a munkásosztályt – amely nem tudott mást áruba bocsátani, csak a saját munkaerejét.
A Los Angeles-i rendőrség az ISS takarítóvállalat ellen szervezett békés tüntetés 500 résztvevőjére támadt. Azóta évente ezen a napon rendezik meg az „Igazságot a takarítóknak” napot.
A fejadó bevezetése miatt májusban kitört felkelés mélyreható társadalmi mozgalommá fejlődött, amely a feudális társadalom radikális megváltoztatását követelte.
A sztrájkolókat a közösség a pénzadományokon kívül is sokféleképpen segítette: orvosok ingyenes klinikát nyitottak a sztrájkolók családjainak, az üvegesek pedig megtagadták a zavargások során betört ablakok kijavítását.
Az afrikai amerikai polgárjogi aktivista gyilkosát a kizárólag fehérekből álló esküdtszék felmentette. Az ügyet hosszú évekkel később újranyitották, és a gyilkost végül elítélték.
Az eugenikai program keretében több ezer embert – főként nőket és lányokat, köztük sok fogyatékkal élőt – kényszersterilizáltak Japánban.
Huszonhét napnyi sztrájk után a munkáltatók kollektíven elfogadták a dolgozók követeléseinek többségét. A tiltakozások ideje alatt legalább 1400 holttest temetetlen maradt.
A város öt nappal korábban szabadult fel egy felkelés nyomán. Végül a felkelés vereséget szenvedett, ám további ellenállásra sarkallt a diktatúrával szemben. Általában ezt tekintik az az év novemberében kezdődött forradalom „első szikrájának”.
Tíz hónapos kampányt követően a London School of Economics takarítói lettek az első olyan kiszervezett munkaerő az Egyesült Királyságban, akiket az egyetem visszavett házon belüli állományba.
Az angliai Dagenhamben működő üzem nő munkásai a férfi dolgozókkal egyenlő fizetésért léptek sztrájkba. A sztrájk kulcsszerepet játszott az egyenlő bérezésről szóló 1970-es törvény bevezetésében.