1876. július 8.: Mészárlás a dél-karolinai Hamburgban
A fegyveres fehér csőcselék a város többségében fekete republikánusok lakta negyedébe vonult, ahol megölte a Nemzeti Gárda hat fekete milicistáját – négyüket azt követően, hogy megadták magukat.
A fegyveres fehér csőcselék a város többségében fekete republikánusok lakta negyedébe vonult, ahol megölte a Nemzeti Gárda hat fekete milicistáját – négyüket azt követően, hogy megadták magukat.
James Earl Chaney, Andrew Goodman és Michael Schwerner a „Szabadság nyara” kampányon dolgoztak, és afrikai amerikaiakat próbáltak szavazóként regisztrálni.
A zavargások azután robbantak ki, hogy az USA haditengerészeténél szolgáló fehér tengerészek buggyos jampecruhát – zoot öltönyt – viselő mexikói amerikai gyerekekre támadtak.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.
Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.
A munkások a gyártósor sebességének növelése ellen tiltakoztak. Fekete sztrájkolók még aznap megalakították a Dodge Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat.
Az iskola egyike volt a Legfelsőbb Bíróság által vizsgált esettanulmányoknak, amelyek alapján végül alkotmányellenesnek nyilvánították a szegregációt.
A titlakozók kiszabadították Shadrach Minkinst – egy bebörtönzött szökevény rabszolgát –, majd Kanadába csempészték, ahol szabad emberként élhetett tovább.
Hárman meghaltak és huszonheten megsebesültek, amikor a rendőrök tüzet nyitottak a bowlingpálya szegregációja ellen tiltakozó fekete diákokra a Dél-Karolinai Állami Egyetemen.
A Chrysler megtorlásként több tucatnyi harcosan kiálló dolgozót bocsátott el vagy vont fegyelmi eljárás alá.