A MOVE nevű fekete felszabadítási és környezetvédő csoport otthonára nagy erőkkel támadó philadelphiai rendőrök öt felnőttet és hat gyereket öltek meg, és 250 embert tettek hajléktalanná.
A sztrájkot a Világ Ipari Munkásai (Industrial Workers of the World, IWW) szakszervezet szervezte, és a sztrájk csúcspontján több mint hatezer dolgozó tagadta meg a munkát.
A polgárjogi mozgalom fontos része volt az államközi buszközlekedés szegregációjának felszámolása az Egyesült Államok déli részén, amelyet közvetlen cselekvéssel – a szabadságutakkal – sikerült kivívni.
A Párducok felfegyverkezve bevonultak Kalifornia állam Capitoliumába, hogy így tiltakozzanak egy őket célzó, fegyvertartást szabályozó törvényjavaslat ellen.
A Washington DC-beli, szegregáltan működő Thomson étteremben tartott ülősztrájk olyan bevételkiesést okozott, hogy az étterem áttért az afrikai amerikai ügyfelek kiszolgálására – ám az ülősztrájkok beszüntetése után ezt ismét megtagadta.
Az 1300 – többségében fekete – sztrájkoló köztisztasági munkást a város első fekete polgármestere kirúgta. Döntését a polgárjogi vezetők is támogatták.
A 15 éves afrikai amerikai iskoláslány megtagadta, hogy átadja ülőhelyét egy fehér utasnak. Pont mint Rosa Parks néhány hónappal később.
A feketék elleni gyakori, fegyveres rendőri erőszak ellen a Fekete Párducok fegyveres önvédelmi járőrözést indítottak. Ezt követően Washington állam korlátozni próbálta fegyverviselési jogukat.
A polgárjogi és a Black Power mozgalom meghatározó alakja szenvedélyesen ellenezte a fehér felsőbbrendűséget és bírálta az abszolút erőszakmentesség elvét.
Miután fekete diákok kezdtek tüntetni a csak fehérek számára fenntartott étkezőpultok ellen, az áruházak bezárták az étkezőpultokat.