Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az amerikai őslakosok elleni perek némelyike öt percig sem tartott. Abraham Lincoln elnök személyesen tekintette át a tárgyalási iratokat, és hagyta jóvá a halálbüntetéseket.
A fehér terjeszkedés végét előrevetítő spirituális Szellemtánc mozgalom megfékezése érdekében az indiánrendőrség megpróbálta letartóztatni a dél-dakotai Standing Rock Rezervátumban élő Sitting Bullt.
A 170 fegyvertelen sájen és arapahó őslakost – többségükbben nőket és gyerekeket – az USA által kijelölt táborhelyükön mészárolták le a katonák.
A szigetfoglalás új lendületet az amerikai őslakosok aktivizmusának.
Az USA hadserege gyújtóbombázást hajtott végre Floridában egy 300 fekete és csaktó családnak otthont nyújtó erőd ellen.
Peltiert, az Amerikai Indián Mozgalom egyik vezető alakját két FBI-ügynök halála miatt ítélték két egymást követő életfogytiglani börtönbüntetésre egy hibáktól hemzsegő bírósági eljárásban.
A csatában a lakota, arapahó és északi sájen törzsek egyesített hadereje szétverte George Armstrong Custer alezredes seregét.
A nagy sziú háború kezdetét jelentő csatában az Egyesült Államok katonái alvó sájenekre és oglala sziúkra támadtak Montanában, falvukat feldúlták és kifosztották.
A fegyveres amerikai őslakos aktivisták területfoglalással tiltakoztak a törzsi korrupció ellen, valamint az őslakosokkal kötött szerződések semmibe vétele ellen.