1876. március 17.: A Powder folyó menti csata
A nagy sziú háború kezdetét jelentő csatában az Egyesült Államok katonái alvó sájenekre és oglala sziúkra támadtak Montanában, falvukat feldúlták és kifosztották.
A nagy sziú háború kezdetét jelentő csatában az Egyesült Államok katonái alvó sájenekre és oglala sziúkra támadtak Montanában, falvukat feldúlták és kifosztották.
A fegyveres amerikai őslakos aktivisták területfoglalással tiltakoztak a törzsi korrupció ellen, valamint az őslakosokkal kötött szerződések semmibe vétele ellen.
A mészárlást túlélő vijot embereknek megtiltották, hogy visszatérjenek a földjükre. Sok túlélő megpróbált ellenállni, de végül rezervátumokba kényszerültek.
Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az amerikai őslakosok elleni perek némelyike öt percig sem tartott. Abraham Lincoln elnök személyesen tekintette át a tárgyalási iratokat, és hagyta jóvá a halálbüntetéseket.
A fehér terjeszkedés végét előrevetítő spirituális Szellemtánc mozgalom megfékezése érdekében az indiánrendőrség megpróbálta letartóztatni a dél-dakotai Standing Rock Rezervátumban élő Sitting Bullt.
A George Custer alezredes parancsnoksága alatt álló katonák lerombolták a sájenek által a kijelölt rezervátumban állított falut, és 103 amerikai őslakost mészároltak le, köztük a békét kereső Black Kettle törzsfőnököt is.
Kolumbusz a ma Bahama-szigetek néven ismert területen ért partot, ahol azonnal elkezdte bebörtönözni és meggyilkolni az őslakosokat, majd rabszolgasorba taszította őket, és arany után kezdett kutatni.
Bár a Függetlenségi nyilatkozat harcias retorikával kimondta, hogy minden „ember” „egyenlő”, és „elidegeníthetetlen jogokkal” rendelkezik, az új szabadságok nem vonatkoztak mindenkire.
Több mint száz mezőgazdasági munkás gyűlt össze, lázadt fel, és követelte, hogy zárják kalodába munkáltatójuk, a San Juan Capistrano Misszió papját.