Kolumbusz a ma Bahama-szigetek néven ismert területen ért partot, ahol azonnal elkezdte bebörtönözni és meggyilkolni az őslakosokat, majd rabszolgasorba taszította őket, és arany után kezdett kutatni.
Több mint száz mezőgazdasági munkás gyűlt össze, lázadt fel, és követelte, hogy zárják kalodába munkáltatójuk, a San Juan Capistrano Misszió papját.
Az észak-karolinai Maxton közelében az amerikai őslakosok lumbee-k szétverték a Ku-Klux-Klan gyűlését.
Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az amerikai őslakosok elleni perek némelyike öt percig sem tartott. Abraham Lincoln elnök személyesen tekintette át a tárgyalási iratokat, és hagyta jóvá a halálbüntetéseket.
A fehér terjeszkedés végét előrevetítő spirituális Szellemtánc mozgalom megfékezése érdekében az indiánrendőrség megpróbálta letartóztatni a dél-dakotai Standing Rock Rezervátumban élő Sitting Bullt.
A 170 fegyvertelen sájen és arapahó őslakost – többségükbben nőket és gyerekeket – az USA által kijelölt táborhelyükön mészárolták le a katonák.
A szigetfoglalás új lendületet az amerikai őslakosok aktivizmusának.
Az USA hadserege gyújtóbombázást hajtott végre Floridában egy 300 fekete és csaktó családnak otthont nyújtó erőd ellen.
Peltiert, az Amerikai Indián Mozgalom egyik vezető alakját két FBI-ügynök halála miatt ítélték két egymást követő életfogytiglani börtönbüntetésre egy hibáktól hemzsegő bírósági eljárásban.