1916. május 12.: Kivégzik James Connollyt
Az ír függetlenségi mozgalom aktivistáját tizennégy társával együtt ítélték halálra a brit gyarmati hatóságok ellen szervezett húsvéti felkelésben betöltött vezető szerepéért.
Az ír függetlenségi mozgalom aktivistáját tizennégy társával együtt ítélték halálra a brit gyarmati hatóságok ellen szervezett húsvéti felkelésben betöltött vezető szerepéért.
Ahogy az összes gyarmatukon, a britek Kelet-Afrikában – Kenyában és Ugandában – is betiltották a homoszexualitást, és homofób értékeket terjesztettek. A melegséget mindmáig büntetik a két országban.
A lázadó rabszolgálhoz több mint négyszázan csatlakoztak, ám a brit gyarmati hatóságok gyorsan leverték a felkelést. A megtorlás során 120 rabszolgát öltek meg, majd még 144-et kivégeztek, 132-t pedig deportáltak.
Több mint ezer ember vesztette életét, amikor a brit katonák a főként szikh zarándokokból álló tömegbe. Ez az incidens vezetett el a következő évben indított együttnemműködési mozgalomhoz.
Bhagat Szingh szocialista antikolonialista forradalmár és társa, Batukeshwar Dutt két elnyomó törvényjavaslat ellen tiltakoztak.
A felkelés leverésére a ceyloni kormányerőknek nem csak az egykori gyarmati hatalom, az Egyesült Királyság nyújtott támogatást, hanem az USA, Ausztrália, Egyiptom, India, Pakisztán, Kína, a Szovjetunió és Jugoszlávia is.
A Kenya brit gyarmatosítása ellen harcoló Mau Mau gerillák vereséget mértek a rendőrökre, majd a szomszédos fogolytáborból 173 rabot engedtek szabadon.
A gyarmati uralom elleni Mau Mau-felkelés leverése céljából a brit kormány mintegy négyszázezer kenyai civilt vetett koncentrációs táborokba.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
A rendőrség tüzet nyitott a sztrájkoló munkásokra: három ember meghalt, nyolc pedig megsebesült. Másnap brit tengerészgyalogosok szálltak partra, hogy elfojtsák a sztrájkot.