1889. augusztus 14.: Megkezdődik a nagy londoni dokksztrájk
Két héttel később már 130 ezren sztrájkoltak, a dokkmunkások feleségei pedig lakbérsztrájkot szerveztek a munkabeszüntetés idejére.
Két héttel később már 130 ezren sztrájkoltak, a dokkmunkások feleségei pedig lakbérsztrájkot szerveztek a munkabeszüntetés idejére.
Augusztus 1-jén kétszáz munkás gyűlt össze a hawaii Hilóban, hogy tiltakozzon egy gőzhajó kikötése ellen. A rendőrség a munkásokra támadt és lőni kezdett. A jelenlévők negyede megsebesült.
„Való igaz, hogy a daruk dolgoztak, és az áruk a dokkokból a hajókra kerültek, de minden olyan komótosan haladt, hogy az egész lélektelenül végzett munkának tűnt” – írta a munkalassításról a Telegraph tudósítója.
Amikor a londoni East India Docks munkásai felfedezték, hogy az SS Jolly George hajót az orosz forradalom elleni harcra szánt lőszerekkel rakták meg, megtagadták a berakodás folytatását. Tiltakozásuk célt ért.
1928 májusában tizenegy sztrájkoló munkást öltek az argentínai Rosarióban. Ennek ellenére a sztrájkok és a tüntetések folytatódtak a városban, és az elkövetkező év folyamán egyre nagyobb méreteket öltöttek.
Bár Churchillt nemzeti hősként szokás ábrázolni, hevesen rasszista volt, támogatta a mérges gáz használatát civilek ellen, katonákat vetett be a sztrájkoló munkások ellen, és szerepe volt az 1943-as bengáli éhínségben.
A sztrájk megtörésére érkező, szakszervezeten kívüli munkásokat szállító Mareeba gőzhajót hatszáz sztrájkoló dokkmunkás rohanta meg.
A franciaországi dokkmunkások lezárták Marseille, Sète, Nizza, Port-de-Bouc, Port-Saint-Louis, Port-Vendres és Toulon kikötőit, hogy megakadályozzák az Indokínába szánt rakományok elindítását.