1928 májusában tizenegy sztrájkoló munkást öltek az argentínai Rosarióban. Ennek ellenére a sztrájkok és a tüntetések folytatódtak a városban, és az elkövetkező év folyamán egyre nagyobb méreteket öltöttek.
A Jeruzsálem melletti Deir Jaszin palesztin falura támadó cionista félkatonai szervezetek tagjai legalább száz–százötven palesztint öltek meg.
A Hagana cionista félkatonai csoport által a hajón elhelyezett pokolgép robbanása 267 emberrel végzett. Többségük zsidó menekült volt a nácik által elfoglalt Európából.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A Nagy-Britanniától való elszakadást országos általános sztrájk és zavargások sorozata kísérte.
A berlini náci rohamosztag (SA) vezetőjét Albrecht „Ali” Höhler gengszter, a Vörös Frontharcos Szövetség nevű félkatonai szervezet militáns tagja lőtte le.
Miután fekete louisianai cukornádmunkások léptek sztrájkba csekély fizetésük miatt, a louisianai milícia a sztrájk két vezetőjét meglincselte, és legalább ötven fegyvertelen munkást lelőtt.
Miután a Great Southern Lumber Company ügynökei megfenyegettek egy afrikai amerikai munkásszervezőt, egy rasszista félkatonai szervezet tagjai négy embert meggyilkoltak.
A nők jogaiért és a munkásosztály felszabadításáért küzdő Kelet-Londoni Szüfrazsettek Szövetsége félkatonai összejövetelt és lőgyakorlatot tartott a londoni Victoria parkban, majd másnap hivatalosan felavatta néphadseregét.