1883. március 9.: Munkanélküliek tüntetése Párizsban
A fosztogatásba és a rendőrökkel való összecsapásba torkolló tüntetés fő szervezőit, Louise Michelt és a szindikalista Émile Pouget-t hat illetve nyolc év börtönre ítélték.
A fosztogatásba és a rendőrökkel való összecsapásba torkolló tüntetés fő szervezőit, Louise Michelt és a szindikalista Émile Pouget-t hat illetve nyolc év börtönre ítélték.
A terület mindaddig a világ legjövedelmezőbb gyarmata volt. Haitira Európa és az USA azonnal embargót vetett ki, és az ország óriási összegű kárpótlást kényszerült fizetni a volt rabszolgatartóknak.
A tervezett reform két legvitatottabb pontja a közszférabeli nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár 60 évre emelése volt.
A gyarmati uralom ellen lázadó algériaiakkal szemben a francia hadsereg páratlan brutalitással lépett fel: több százezer embert ölt meg, főleg civileket.
A Charonne metróállomásnál lezajlott mészárlásra azt követően került sor, hogy a kifejezetten muszlimok számára elrendelt kijárási tilalom ellenére 30-40 ezren tüntettek a Franciaországtól való függetlenségért.
Hogyan rendelkezett a szodómiáról a forradalom utáni 1791-es francia büntetőjog?
A várost visszafoglaló Szabad Francia egységen előzetesen etnikai tisztogatást hajtottak végre: eltávolították a fekete katonákat, mivel az USA és az Egyesült Királyság katonai parancsnokai csak ezzel a feltétellel voltak hajlandók engedélyezni a franciáknak a város felszabadítását.
A 68-as májusi lázadás során tízmillió munkás lépett általános sztrájkba Franciaország-szerte.
A magas kenyérárak és a kenyérhiány miatt feldühödött több ezer párizsi nő fosztotta ki a város fegyverraktárát, és ostromolta meg a versailles-i palotát.
Hogyan szövetkeztek a fehér francia birtokosok Nagy-Britanniával a haiti forradalom eltiprására