1907. január 9.: Leverik a mexikói textilmunkások lázadását
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
A kormány elnyomó válaszlépései következtében harminckilencen haltak meg, de Fernando de la Rúa elnök végül lemondott.
A sztrájkoló bányászok a kifizetetlen bónuszok, a rasszizmus, valamint a külföldi tulajdonú gyémántbányában uralkodó rossz munkaviszonyok miatt tiltakoztak.
A fehér terjeszkedés végét előrevetítő spirituális Szellemtánc mozgalom megfékezése érdekében az indiánrendőrség megpróbálta letartóztatni a dél-dakotai Standing Rock Rezervátumban élő Sitting Bullt.
250 ezren léptek sztrájkba, és követelték egyebek mellett a női választójogot. A kormány másnap 95 ezer katonát vezényelt ki a sztrájk leverésére. A nők csak 1971-ben kaptak választójogot.
Tizenöten meghaltak és 700-an megsebesültek, amikor brit lovasság a manchesteri Szent Péter-mezőn összegyűlt 60–80 ezer munkásosztálybeli emberből álló, választójogot követelő tömegbe rontott.
A kitoloncolásra az új-mexikói Gallupban tartott sztrájkot követően került sor – miután a sztrájk megtörésére statáriumot hirdettek, amely hat hónapig tartott.
A rendőrség 16 embert megölt és közel 300-at megsebesített, amikor a sztrájkoló acélmunkások feleségei és gyermekei támogatólag kiálltak a Republic Steel munkásai mellett.
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
A magas megélhetési költségek és a környékbeli gazdasági tevékenységek leállítása ellen titakozók közül a kormányerők legalább százat megöltek.