1931. május 14.: A svéd katonaság sztrájkoló munkásokra nyit tüzet
Négy békesen tüntető sztrájkoló szulfátgyári munkást és egy járókelőt megöltek, több embert pedig megsebesítettek.
Négy békesen tüntető sztrájkoló szulfátgyári munkást és egy járókelőt megöltek, több embert pedig megsebesítettek.
Áprilisban a bányászközösség átvette az irányítást a város fölött, és visszaverte a rendőröket. A hatóságok amnesztiát ígértek a tiltakozóknak, cserébe azért, hogy a munkások leteszik a fegyvert.
A kormány megpróbálta erőszakkal elfojtani az október óta tartó rezsimellenes tömegtüntetéseket, de ez az ellenállás erősödéséhez vezetett, és végül lemondásra kényszerítette Muhammad Ayub Khan tábornokot.
A rendőrök az USA által kinevezett kormányzó utasítására cselekedtek, és a gyilkosságokat követően beállított fényképeket készítettek egy sajtófotóssal, amelyek alapján megpróbáltak önvédelemre hivatkozni.
Isabel Perón kormánya több száz argentin rendőrt és katonát vezényelt Villa Constitución városába, hogy felszámolják a militáns ipari munkások szerveződését a „felforgatás” elleni harc nevében.
A merénylő, Udham Szingh az 1919-es Dzsallianvala Bágh-i mészárlásért állt bosszút, amikoris O’Dwyer katonái 1800 békés tüntetővel végeztek, és 1200-at megsebesítettek.
A japán gyarmatosítással szembeni tiltakozások sorozatában a következő hat hét folyamán a lakosság 10%-a vett részt. A japán rendőrség és fegyveres erők erőszakkal elfojtották a mozgalmat.
A menetelők, akik korábban a brit hadseregben harcoltak, az emelkedő megélhetési költségek elleni fellépésre felszólító petíciót akartak átadni a kormányzónak.
A brit csapatok és a Karib-térség más részeiről érkező gyarmati rendőrök több tiltakozót megöltek, de a munkásoknak végül sikerült 50%-os béremelést kiharcolniuk.
A lázadás az alapvető cikkek állami támogatásának megszüntetése miatt robbant ki.