1965. április 28.: Az USA megszállja a Dominikai Köztársaságot
Johnson elnök utasítására húszezer tengerészgyalogos szállt partra, hogy megakadályozzák „egy második Kuba” létrejöttét.
Johnson elnök utasítására húszezer tengerészgyalogos szállt partra, hogy megakadályozzák „egy második Kuba” létrejöttét.
A brit gyarmati kormányzat Anguillát Robert Bradshaw fennhatósága alá helyezte. Bradshaw nyíltan beszélt Anguilla iránti gyűlöletéről. „Sivataggá fogom változtatni… azt a helyet” – mondta.
A brit csapatok és a Karib-térség más részeiről érkező gyarmati rendőrök több tiltakozót megöltek, de a munkásoknak végül sikerült 50%-os béremelést kiharcolniuk.
Egy lapátolóbrigád 80–90 tagja elutasította a terepmunkára kapott ajánlatot. Két nappal később brit rendőrök mészárolták le a tiltakozó munkásokat.
A romló életkörülmények miatti munkászavargások közepette a kikötőmunkásoknak sikerült béremelést és rövidebb munkahetet kiharcolniuk, ami országos sztrájkhullámot robbantott ki.
A Királyi Haditengerészet Marie Antoinette nevű hajójának legénysége meggyilkolta a tiszteket, majd egy karib-tengeri francia kikötőbe hajózott.
Az USA saját állampolgárainak védelme ürügyével szállta meg a szigetet – valójában azonban a régió feletti uralma megerősítése érdekében.
Demerara-Essequibo brit gyarmatán – a mai Guyanában – több mint tízezer, rabszolgasorban élő, többségében kreol ember járt ültetvényről ültetvényre, hogy fegyvereket lopjon, gazdáikat pedig tömlöcbe – néhányukat kalodába – zárja.
Kolumbusz a ma Bahama-szigetek néven ismert területen ért partot, ahol azonnal elkezdte bebörtönözni és meggyilkolni az őslakosokat, majd rabszolgasorba taszította őket, és arany után kezdett kutatni.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.