Demerara-Essequibo brit gyarmatán – a mai Guyanában – több mint tízezer, rabszolgasorban élő, többségében kreol ember járt ültetvényről ültetvényre, hogy fegyvereket lopjon, gazdáikat pedig tömlöcbe – néhányukat kalodába – zárja.
Kolumbusz a ma Bahama-szigetek néven ismert területen ért partot, ahol azonnal elkezdte bebörtönözni és meggyilkolni az őslakosokat, majd rabszolgasorba taszította őket, és arany után kezdett kutatni.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
A kommün kerületi bizottsága megszavazta, hogy foglalják le a „monarchista uralom e szolgai eszközeit”, és semmisítsék meg őket „egyszer s mindenkorra… a kerület megtisztulása és új szabadságunk megszentelése érdekében”.
A rendőrség tüzet nyitott a sztrájkoló munkásokra: három ember meghalt, nyolc pedig megsebesült. Másnap brit tengerészgyalogosok szálltak partra, hogy elfojtsák a sztrájkot.
A tiltakozók a rendőrőrsök elé vonulva követelték a Mangrove karibi étteremben folytatott rendőrségi razziák beszüntetését.
Miután Payne megpróbált szakszervezetet indítani, a hatóságok Trinidadra deportálták, ahol azonnal letartóztatták tiltott irodalom birtoklásáért.
Johnson elnök utasítására húszezer tengerészgyalogos szállt partra, hogy megakadályozzák „egy második Kuba” létrejöttét.
A brit gyarmati kormányzat Anguillát Robert Bradshaw fennhatósága alá helyezte. Bradshaw nyíltan beszélt Anguilla iránti gyűlöletéről. „Sivataggá fogom változtatni… azt a helyet” – mondta.
A brit csapatok és a Karib-térség más részeiről érkező gyarmati rendőrök több tiltakozót megöltek, de a munkásoknak végül sikerült 50%-os béremelést kiharcolniuk.