1917. január 4.: Kikötőmunkások sztrájkja Guyanában
A romló életkörülmények miatti munkászavargások közepette a kikötőmunkásoknak sikerült béremelést és rövidebb munkahetet kiharcolniuk, ami országos sztrájkhullámot robbantott ki.
A romló életkörülmények miatti munkászavargások közepette a kikötőmunkásoknak sikerült béremelést és rövidebb munkahetet kiharcolniuk, ami országos sztrájkhullámot robbantott ki.
A Királyi Haditengerészet Marie Antoinette nevű hajójának legénysége meggyilkolta a tiszteket, majd egy karib-tengeri francia kikötőbe hajózott.
Az USA saját állampolgárainak védelme ürügyével szállta meg a szigetet – valójában azonban a régió feletti uralma megerősítése érdekében.
Demerara-Essequibo brit gyarmatán – a mai Guyanában – több mint tízezer, rabszolgasorban élő, többségében kreol ember járt ültetvényről ültetvényre, hogy fegyvereket lopjon, gazdáikat pedig tömlöcbe – néhányukat kalodába – zárja.
Kolumbusz a ma Bahama-szigetek néven ismert területen ért partot, ahol azonnal elkezdte bebörtönözni és meggyilkolni az őslakosokat, majd rabszolgasorba taszította őket, és arany után kezdett kutatni.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
A kommün kerületi bizottsága megszavazta, hogy foglalják le a „monarchista uralom e szolgai eszközeit”, és semmisítsék meg őket „egyszer s mindenkorra… a kerület megtisztulása és új szabadságunk megszentelése érdekében”.
A rendőrség tüzet nyitott a sztrájkoló munkásokra: három ember meghalt, nyolc pedig megsebesült. Másnap brit tengerészgyalogosok szálltak partra, hogy elfojtsák a sztrájkot.