1963. április 30.: Buszbojkott az angliai Bristolban
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
A kommün kerületi bizottsága megszavazta, hogy foglalják le a „monarchista uralom e szolgai eszközeit”, és semmisítsék meg őket „egyszer s mindenkorra… a kerület megtisztulása és új szabadságunk megszentelése érdekében”.
A rendőrség tüzet nyitott a sztrájkoló munkásokra: három ember meghalt, nyolc pedig megsebesült. Másnap brit tengerészgyalogosok szálltak partra, hogy elfojtsák a sztrájkot.
A tiltakozók a rendőrőrsök elé vonulva követelték a Mangrove karibi étteremben folytatott rendőrségi razziák beszüntetését.
Miután Payne megpróbált szakszervezetet indítani, a hatóságok Trinidadra deportálták, ahol azonnal letartóztatták tiltott irodalom birtoklásáért.
Johnson elnök utasítására húszezer tengerészgyalogos szállt partra, hogy megakadályozzák „egy második Kuba” létrejöttét.
A brit gyarmati kormányzat Anguillát Robert Bradshaw fennhatósága alá helyezte. Bradshaw nyíltan beszélt Anguilla iránti gyűlöletéről. „Sivataggá fogom változtatni… azt a helyet” – mondta.
A brit csapatok és a Karib-térség más részeiről érkező gyarmati rendőrök több tiltakozót megöltek, de a munkásoknak végül sikerült 50%-os béremelést kiharcolniuk.
Egy lapátolóbrigád 80–90 tagja elutasította a terepmunkára kapott ajánlatot. Két nappal később brit rendőrök mészárolták le a tiltakozó munkásokat.
A romló életkörülmények miatti munkászavargások közepette a kikötőmunkásoknak sikerült béremelést és rövidebb munkahetet kiharcolniuk, ami országos sztrájkhullámot robbantott ki.