A dolgozók a kifizetetlen béreket követelték, és a tervezett elbocsátások ellen tiltakoztak. Négy nap elteltével a főnökök meghátráltak, beleegyeztek a hátralékok kifizetésébe, és visszaléptek az elbocsátásoktól.
A vezetőség többféle trükkel próbált véget vetni a gyárfoglalásnak, még azzal is fenyegetőztek, hogy prostitúcióval vádolják meg a nő munkásokat, miután nem a férjükkel, hanem otthonuktól távol, más férfiakkal aludtak egy fedél alatt.
„Hol vannak a férfiak? Itt vannak a nők!” – skandálták a Misr Helwan fonó- és szövőipari vállalat nő dolgozói, arra buzdítva a férfiakat, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz, ha nem akarnak szégyenben maradni.
A jufizetetlen bérek miatt kirobbant sztrájk során a brit munkások szolidaritást vállaltak a kelet- és nyugat-európai országokból érkezett munkatársaikkal.