A francia hadsereg a lázadást decemberre verte le, miután a kanak lakosság 5 százalékát megölték, számos törzsfőnököt tárgyalás nélkül kivégeztek, és számos törzset más szigetekre deportáltak.
A tiltakozás a katonai diktatúra elleni, hosszú ideje tartó Rosariazo lázadás része volt.
A lázadó munkások „Swing kapitány” aláírású levelekben küldték el követeléseiket a vezetőknek, és ha nem teljesítették őket, gyakran gyújtogatás kezdődött.
A megmozdulás során a munkásosztálybeli nők tömege lefoglalta Thomas Boylston kereskedő kávéját.
A magas árak elleni lázadás az ország addigi történetében példátlanul széles körű, kiterjedt és erőszakos volt.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A lázadó katonák megtagadták, hogy lövészárokba vonuljanak. Ellenállásukat leverték, és a zendülő katonák közül tízből egyet találomra lelőttek. Az összes érintett magasabb rangú tisztet agyonlőtték, az altiszteket pedig bebörtönözték.
A 68-as májusi lázadás során tízmillió munkás lépett általános sztrájkba Franciaország-szerte.
A katonák az alacsony fizetés mellett az ellen is tiltakoztak, hogy továbbra is brit tisztek irányítása alatt álltak, holott országuk két évvel korábban elnyerte függetlenségét.
A lázadás az alapvető cikkek állami támogatásának megszüntetése miatt robbant ki.