A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A szakszervezet santiagói székhelyét megtámadó és milicisták hét munkást és egy gyermeket meggyilkoltak, és kétszáz munkást súlyosan megsebesítettek.
A rendőrség tüzet nyitott a tömegre, és 180 embert lemészárolt. A mozgalom azonban tovább nőtt, és a következő héten a hadsereg megtagadta, hogy a tüntetőkre lőjön.
Több ezer kommunistát, munkást és diákot gyilkoltak meg vagy „tüntettek el” Csang Kaj-sek nacionalista Kuomintang mozgalmának tagjai.
A rendőrök az USA által kinevezett kormányzó utasítására cselekedtek, és a gyilkosságokat követően beállított fényképeket készítettek egy sajtófotóssal, amelyek alapján megpróbáltak önvédelemre hivatkozni.
A merénylő, Udham Szingh az 1919-es Dzsallianvala Bágh-i mészárlásért állt bosszút, amikoris O’Dwyer katonái 1800 békés tüntetővel végeztek, és 1200-at megsebesítettek.
A japán gyarmatosítással szembeni tiltakozások sorozatában a következő hat hét folyamán a lakosság 10%-a vett részt. A japán rendőrség és fegyveres erők erőszakkal elfojtották a mozgalmat.
A fegyveres amerikai őslakos aktivisták területfoglalással tiltakoztak a törzsi korrupció ellen, valamint az őslakosokkal kötött szerződések semmibe vétele ellen.
A mészárlást túlélő vijot embereknek megtiltották, hogy visszatérjenek a földjükre. Sok túlélő megpróbált ellenállni, de végül rezervátumokba kényszerültek.
Egy lapátolóbrigád 80–90 tagja elutasította a terepmunkára kapott ajánlatot. Két nappal később brit rendőrök mészárolták le a tiltakozó munkásokat.