1944. június 9.: A nácik lefejezik Johanna Kirchnert
Amikor Hitler hatalomra jutott, Kirchner illegalitásba vonult, majd Franciaországba költözött. 1942-ben a kollaboráns Vichy-rezsim letartóztatta, és átadta a Gestapónak.
Amikor Hitler hatalomra jutott, Kirchner illegalitásba vonult, majd Franciaországba költözött. 1942-ben a kollaboráns Vichy-rezsim letartóztatta, és átadta a Gestapónak.
Egy ausztrál őslakos férfi keresésére induló rendőrök legalább 11, de talán 300 ausztrál őslakost is megöltek és elégettek. Egy királyi bizottság megerősítette, hogy a mészárlás megtörtént, de egyetlen rendőrt sem ítéltek el.
A munkásosztály tömeges sztrájkkal reagált: néhány héten belül leállt Sanghaj, Kanton (Kuangcsou) és Hongkong.
A magas megélhetési költségek és a környékbeli gazdasági tevékenységek leállítása ellen titakozók közül a kormányerők legalább százat megöltek.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A szakszervezet santiagói székhelyét megtámadó és milicisták hét munkást és egy gyermeket meggyilkoltak, és kétszáz munkást súlyosan megsebesítettek.
A rendőrség tüzet nyitott a tömegre, és 180 embert lemészárolt. A mozgalom azonban tovább nőtt, és a következő héten a hadsereg megtagadta, hogy a tüntetőkre lőjön.
Több ezer kommunistát, munkást és diákot gyilkoltak meg vagy „tüntettek el” Csang Kaj-sek nacionalista Kuomintang mozgalmának tagjai.
A rendőrök az USA által kinevezett kormányzó utasítására cselekedtek, és a gyilkosságokat követően beállított fényképeket készítettek egy sajtófotóssal, amelyek alapján megpróbáltak önvédelemre hivatkozni.
A merénylő, Udham Szingh az 1919-es Dzsallianvala Bágh-i mészárlásért állt bosszút, amikoris O’Dwyer katonái 1800 békés tüntetővel végeztek, és 1200-at megsebesítettek.