1907. január 9.: Leverik a mexikói textilmunkások lázadását
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
A Szovjetunió börtönéből és a dachaui koncentrációs táborból is kiszabadult Kaplannal elmondása szerint volt szövetségesei, a spanyol köztársaságpártiak bántak a legrosszabbul.
A zapoték mesztic származású anarchista kommunista Flores Magón a mexikói forradalmi mozgalom egyik legfontosabb gondolkodója volt.
Bár a radikális mexikói újságot a hatóságok gyakran igyekeztek elnyomni, a lap különböző formákban két évtizeden át fennmaradt, és nagy befolyásra tett szert a mexikói forradalom idején.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A bebörtönzött, többségében nő lakbérsztrájkolók fogva tartásuk alatt is sztrájkokat szerveztek, és összecsaptak a börtönőrökkel, a börtönön kívül pedig a munkások általános sztrájkkal fenyegetőzve követelték szabadon bocsátásukat.
A Cananea Consolidated Copper Company mexikói munkásai 40%-kal kevesebbet kerestek, mint a velük azonos munkát végző amerikai alkalmazottak.
Az anarchista Mexikói Liberális Párt és a Világ Ipari Munkásai szakszervezet tagjai elfoglalták Mexicali városát, majd májusban Tijuanát is.
A mexikói Chiapas állam őslakosai saját ellenőrzésük alá vonták településeiket, újraosztották a hatalmat, és a közvetlen demokrácia eszközeivel szervezték újjá a társadalom irányítását.
A zapatista lázadó mozgalom negyvenöt őslakos támogatóját mészárolták le a félkatonai erők egy pacifista imatalálkozón.