1906. március 10.: Bányakatasztrófa a franciaországi Courrières-ben
Egy szénpor okozta robbanás következtében 1060 munkás vesztette életét. A katasztrófát követő bányászsztrájkot a hadsereg törte le.
Egy szénpor okozta robbanás következtében 1060 munkás vesztette életét. A katasztrófát követő bányászsztrájkot a hadsereg törte le.
A Gundry háló- és kötélgyártó vállalat nő dolgozói a fizetés és a munkakörülmények miatt indítottak vadsztrájkot – sikeresen.
A munkabeszüntetésből januárban általános sztrájk lett, amelyben többek között a borravaló eltörlését és tisztességes bérekkel való felváltását követelték.
A kormány csapatokat küldött a sztrájk vezetőinek letartóztatására és házaik lerombolására, de a munkások kitartottak. Fellépésük nyomán vidéki tiltakozások hulláma söpört végig az országon.
A sztrájkoló bányászok a kifizetetlen bónuszok, a rasszizmus, valamint a külföldi tulajdonú gyémántbányában uralkodó rossz munkaviszonyok miatt tiltakoztak.
A rendőrség nem bírt a rossz munkakörülmények és az emelkedő megélhetési költségek ellen fellázadó munkásokkal, ezért a gazdagok „fehér gárdát” alakítottak, és megkezdték a munkások lemészárlását.
Bár a nők követeléseit nem teljesítették, a sztrájk országos figyelmet kapott. 1848. július 4-én, a függetlenség napján a pennsylvaniai törvényhozás elfogadta a tízórás munkanapról szóló törvényt.
A Luzerne megyei seriff szervezte rendőrkülönítmény Lattimer közelében 19 fegyvertelen, sztrájkoló szénbányászt és bányamunkást megölt, 36-ot pedig megsebesített, miután nem voltak hajlandók szétoszlani.
Ezernégyszáz nő és lány szüntette be a munkát, szolidárisan kiállva az egyik dolgozó mellett, akit azért bocsátottak el, mert bírálta az üzemben uralkodó szörnyű körülményeket.
A sztrájkolókat a közösség a pénzadományokon kívül is sokféleképpen segítette: orvosok ingyenes klinikát nyitottak a sztrájkolók családjainak, az üvegesek pedig megtagadták a zavargások során betört ablakok kijavítását.