1942. augusztus 31.: Vadsztrájk Luxemburgban
A sztrájk a megszálló náci rezsim rendelkezése ellen indult, amely előírta a fiatalok besorozását a német hadseregbe. A náci terror egy hét alatt megtörte a sztrájkot.
A sztrájk a megszálló náci rezsim rendelkezése ellen indult, amely előírta a fiatalok besorozását a német hadseregbe. A náci terror egy hét alatt megtörte a sztrájkot.
Miután a kormányzó kivezényelte a hadsereget a sztrájkolók sátortáborának kiürítésére, a szakszervezeti vezetők lefújták a sztrájkot. A munkások megpróbálták folytatni, de vereséget szenvedtek.
Szerzeződésükkel elérték a garantált műszakokat, a béremelést, az egyirányú tükrök eltávolítását, a rasszista időbeosztás eltörlését, valamint védelmet biztosítottak az önkényes fegyelmezés és elbocsátás ellen.
Nyolcezer – többségében Oroszországból érkezett zsidó bevándorló – munkás sztrájkbizottságot választott, és beszüntette a munkát.
Little-t, a Világ Ipari Munkásai szervezőjét elrabolták, megkötözték, és kötéllel húzták egy autó után, majd megverték és felakasztották.
Miután Payne megpróbált szakszervezetet indítani, a hatóságok Trinidadra deportálták, ahol azonnal letartóztatták tiltott irodalom birtoklásáért.
A rendőrség az alkalmi munkaerő-felvételi módszerek ellen tiltakozó kikötőmunkásokra támadt, és három embert megölt, 115-öt pedig kórházba juttatott.
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
A fekete szakszervezetek és az apartheidellenes csoportok szervezte általános sztrájkkal a két éve tartó szükségállapot és a sztrájkjog további tervezett korlátozása ellen tiltakoztak.
A sztrájk nyomán megalakult Bataani Munkásszövetség (AMBA) 1983-ban 31 sztrájkot segített megszervezni 22 vállalattal szemben.