Ezen a napon, 1955. március 2-án az Alabama állambeli Montgomeryben Claudette Colvin, egy 15 éves afrikai amerikai iskoláslány megtagadta, hogy átadja ülőhelyét egy fehér utasnak. Colvint letartóztatták, és a város szegregációs törvényeinek több rendbeli megsértésével vádolták meg. A fekete közösség vezetői mérlegelték annak lehetőséget, hogy az esetet a polgárjogi mozgalom kiemelt ügyévé és erőpróbájává tegyék, azonban egyes helyi aktivisták szerint Claudette sötét bőre és munkásosztálybeli háttere aggályokat vetett fel. Az egyik aktivista, Gwen Patton a következőket nyilatkozta Gary Younge-nak, a The Guardian újságírójának: „Részben a bőrszíne miatt, részben azért, mert a dolgozó szegények közül jött… Jó példája volt annak, ahogy a »burzsuj« feketék lenézik a munkásosztálybeli feketéket.” Miután Colvin nemi erőszak nyomán teherbe esett, a vezetők úgy döntöttek, nem állnak bele az ügybe.
Amikor a tanult, házas és világosabb bőrű Rosa Parksot néhány hónap múlva letartóztatták, a polgárjogi mozgalom vezetői megtalálták zászlóvivőjüket.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Forrás:
Gary Younge, „She Would Not Be Moved”, The Guardian, 2000. december 15.
