Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1816. április 14-én, húsvétvasárnap éjszakáján tört ki a vezetőjéről Bussa-lázadásnak elnevezett rabszolgafelkelés Barbadoson. Ez volt a rabszolgasorban tartott afrikaiak legnagyobb lázadása a sziget történetében.
A rabszolgasorban élők kihasználták az alkalmat, hogy egy ideig nem kell dolgozniuk, és a húsvéti ünnepségek miatt engedélyezett összejövetelek leple alatt szervezkedni kezdtek: vezetőt választottak minden egyes cukornádültetvényen. Segítségükre volt három szabad fekete férfi, akik körbejárták az ültetvényeket, hogy találkozzanak a lázadókkal.
A lázadás a Saint Philip-i cukornádmezők felgyújtásával kezdődött. A lázadókhoz hamarosan mintegy négyszáz, több mint hetven másik birtokon dolgozó férfi és nő csatlakozott. A brit gyarmati hatóságok másnap statáriumot hirdettek, és gyorsan leverték a felkelést. Míg a jelentések szerint csak két fehér ember halt meg, addig 120 rabszolgát öltek meg a megtorlás során, majd 144-et kivégeztek, 132-t pedig deportáltak.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
„Harrow [Chamberlaine’s]”, Legacies of British Slave Ownership, UCL;
Donna Every, „The Bussa Rebellion and Vaucluse”, 2016. július 28., https://donnaevery.com/bussa-rebellion-vaucluse;
„Bussa’s Rebellion”, National Archives, https://bit.ly/3F7XrWH;
„The Emancipation Wars”, National Library of Jamaica.
