Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 2020. május 25-én Derek Chauvin minneapolisi rendőr megölte George Floyd negyvenhat éves afroamerikai biztonsági őrt, két gyermek apját, miután több mint nyolc percig térdelt a nyakán. A gyilkos, akit korábban tizennyolc alkalommal jelentettek fel, nem vett tudomást Floyd kétségbeesett hörgéséről, hogy nem kap levegőt, és addig térdelt a nyakán, amíg Floyd el nem veszítette az eszméletét – sőt, még a mentősök kiérkezése után is egy perc húsz másodpercig maradt áldozata nyakán. Három kollégája mellette állt és védte, miközben a bámészkodók filmezték és segítségért kiabáltak. A fegyvertelen fekete emberek – mások között Breonna Taylor, Ahmaud Arbery és Rayshard Brooks – ellen rendőrök és önbíráskodók által elkövetett gyilkosságok sorozata nyomán a Black Lives Matter mozgalom újra megjelent, végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt. E sorok írásáig (2020 júliusa) több mint 4700 tiltakozást tartottak az USA 2500 városában, összesen 7–26 millió résztvevővel. Ez lett tehát az USA történetének legnagyobb tiltakozó mozgalma – annak ellenére, hogy a rendőrség, a Nemzeti Gárda és a fegyveres fehér fajvédők számtalan erőszakos támadást intéztek a tüntetők ellen.
Ma még nem lehet teljeskörűen értékelni a mozgalom hatásait. Derek Chauvint 21 év börtönbüntetésre ítélték George Floyd megöléséért, három társát pedig 2,5 és 3,5 év közötti börtönbüntetésre emberölésben való bűnsegédletért, illetve amiért szándékosan nem léptek közbe, hogy megakadályozzák az indokolatlan erőszak alkalmazását. Az eset nyomán felerősödtek a rendőrség finanszírozásának csökkentését vagy teljes megszüntetését, illetve a rendőrség felszámolását követelő felhívások. Minneapolisban a városi tanács kezdetben ígéretet tett a rendőrség feloszlatására, ám a tiltakozások elülte után a hatóságok végül visszakoztak.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
Evan Hill, Ainara Tiefenthäler, Christiaan Triebert, Drew Jordan, Haley Willis és Robin Stein, „How George Floyd Was Killed in Police Custody”, The New York Times, 2020. május 31.;
Alisha Ebrahimji, „This Is How Loved Ones Want Us to Remember George Floyd”, CNN, 2020. június 3.;
Scottie Andrew, „Derek Chauvin: What We Know About the Former Officer Charged in George Floyd’s Death”, CNN, 2020. június 1.;
Larry Buchanan, Quoctrung Bui és Jugal K. Patel, „Black Lives Matter May Be the Largest Movement in US History”, The New York Times, 2020. július 3.;
Dionne Searcey és John Eligon, „Minneapolis Will Dismantle Its Police Force, Council Members Pledge”, The New York Times, 2020. június 7.
