Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1531. június 16-án VIII. Henrik angol király módosította az előző évben hozott csavargótörvényeit, amelyek kulcsszerepet játszottak a munkásosztály megteremtésében. A bekerítések révén a közös földekről kiszorítottakat bérmunkába kényszerítették – máskülönben csavargónak minősültek. Az első vétségükért megkorbácsolták a csavargókat. A második vétségükért a megkorbácsoláson kívül fél fülüket is levágták, a harmadik vétségükért pedig kivégezték őket.
Az Angliában és Európa más részein is bevezetett hasonló törvények teremtették először meg a munkásosztályt – amely nem tudott mást áruba bocsátani, csak a saját munkaerejét. A népesség nagy többségének e kisemmizését aztán a gyarmatosítás terjesztette ki az egész világra.
Gyakran feltételezik, hogy a kapitalizmus és a bérmunka a dolgok természetes állapota – holott a rendszer kialakításához hosszú idő és masszív állami erőszak kellett.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
Karl Marx, A tőke, 1. kötet, 24. fejezet, 3. szakasz, in Karl Marx és Friedrich Engels művei, 23. kötet, 687. oldal (Budapest, 1967), https://reszeghajo.hu/marx-engels/mem/;
Frank Aydelotte, Elizabethan Rogues and Vagabonds (Oxford: Clarendon Press, 1913), https://archive.org/details/cu31924027958150.
