1969. március 19-én.: Brit katonák és rendőrök szállják meg Anguilla szigetét

Áprilisban könyv formájában is megjelenik A munkásosztály története, Piróth Attila fordításában, a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce közös kiadásában.

Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!

Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.

Ezen a napon, 1969. március 19-én brit katonák és rendőrök szállták meg a Karib-térségben található Anguilla szigetét, miután egy brit diplomatát fegyverrel kényszerítettek a sziget elhagyására. A brit gyarmati kormányzat Anguillát és Nevis szigetét a Saint Kitts-i kormány és annak vezetője, Robert Bradshaw fennhatósága alá helyezte. Bradshaw nyíltan beszélt Anguilla iránti gyűlöletéről. „Sivataggá fogom változtatni… azt a helyet” – mondta.

Bradshaw mindent megtett, hogy tönkretegye Anguillát. 1960-ban telefonszerelőket küldött a szigetre, hogy lekapcsolják a telefonrendszert, és megakadályozta az elektromos hálózat kiépítését. Így 1967-ban Anguilla kivált a Saint Kitts, Nevis és Anguilla alkotta gyarmati szigetcsoportból. Az anguillaiak lefegyverezték, majd hazazavarták a Saint Kitts-i rendőröket.

A brit kormány William Whitlock diplomatát vezényelte a szigetre a helyzet megoldására. Whitlock azonban lekezelően bánt az anguillaiakkal, akik emiatt elkergették a szigetről. A diplomata ezután azt nyilatkozta, hogy a szigetet „gengszterek” és „maffiózók” ellenőrzik, és a helyiek „Black Power-típusú egyenruhát” viselnek – amelyről kiderült, hogy zsakett, fehér kesztyűvel.
A helyi lakosok „légvédelmi kecskéket” vetettek be a repülőtéren, hogy megakadályozzák a brit gépek landolását. Válaszul a munkáspárti (Labour) kormány kétszáz ejtőernyőst küldött a szigetre, a londoni rendőrség negyven tisztje kíséretében. Azt várták, hogy bűnözők és fekete radikálisok hadseregével találják magukat szemben – de csak kecskéket találtak. Az incidens annyira bohózatszerű volt, hogy végül Nagy-Britanniának bele kellett egyeznie Anguilla különválásába Saint Kittstől. Anguilla ezzel brit tengerentúli terület lett, és mindmáig az is maradt.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Források:
Donald E. Westlake, „In Anguilla It’s the Spirit of ’71”, The New York Times, 1971. május 23.;
Charles Doane, „The Invasion of Anguilla”, Wave Train, 2016. május 25.;
Taff Bowen, „Anguilla Police Unit 1969…” https://www.anguilla-beaches.com/anguilla-history-british-invasion.html;
Arleen Webster, a WCH fotójához fűzött megjegyzés, 2019. március 19., https://www.facebook.com/workingclasshistory/photos/a.296224173896073/1089756174542865.

Kiemelt kép: Brit megszálló katonák Anguillán, légvédelmi kecskével (Rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)