Ezen a napon, 1961. június 8-án a Mississippi állambeli Jacksonban letartóztatták a(z államközi buszközlekedés szegregációja ellen közvetlen cselekvéssel fellépő) szabadságutazók egy csoportját, köztük Kwame Turét (akit ekkoriban még Stokely Carmichaelnek hívtak), Gwendolyn Greene-t és Joan Mulhollandot. Ture később a Diákok Erőszakmentes Koordináló Bizottságának (Student Nonviolent Coordinating Committee, SNCC) az egyik fő szervezője, majd a Fekete Párduc Párt (Black Panther Party) tagja lett. Az FBI COINTELPRO programjának egyik célpontja volt, akit hamisan CIA-ügynöknek állítottak be – ami a SNCC-ből való kizárásához vezetett.
Greene-t (aki később Brittre változtatta nevét) egy évvel korábban is letartóztatták, amikor nem volt hajlandó elhagyni a kizárólag fehérek számára fenntartott marylandi Glen Echo Vidámparkot. Greene többedmagával szembeszállt az Amerikai Náci Párt ellentüntetőivel, és 1960 nyarának végéig folytatta tiltakozását a vidámpark szabályzatával szemben – amelynek nyomán a következő évi nyitás előtt a park eltörölte a szegregációt.
Mulholland, aki letartóztatásakor 19 éves volt, korábban számos polgárjogi ülősztrájkban vett részt, amiért családja kitagadta. Amikor 1963-ban négy aktivistatársával Mississippibe utazott, autójukat a Ku-Klux-Klan tagjai támadták meg, akik azt a parancsot kapták, hogy öljék meg az aktivistákat – de mind az ötüknek sikerült elmenekülnie. Mulholland mind a mai napig aktív.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Forrás:
Mark Trainer, „Joan Trumpauer Mulholland: Civil Rights Hero”, Share America, 2017. február 9.
