Ezen a napon, 1944. július 1-jén népfelkelés és általános sztrájk kényszerítette lemondásra Jorge Ubicót, az USA által támogatott guatemalai diktátort.

Ubico – Adolf Hitler náci diktátor csodálója – 1931 óta irányította Guatemalát. Erőszakos diktatúrájának haszonélvezői mindenekelőtt a gazdag földbirtokosok voltak, valamint az olyan vállalatok, mint a United Fruit Company.

1944 májusában ügyvédek és tanárok kezdtek tiltakozni a rezsim ellen, majd a következő hónapban egyetemi oktatók és diákok is csatlakoztak hozzájuk.

Június 23-án az iskolai tanárok és a diákok sztrájkba léptek; másnap a hatóságok több száz tiltakozót megvertek, letartóztattak és lelőttek. Június 25-én katonákat és harckocsikat vezényeltek ki az utcákra, de a tiltakozások tovább erősödtek. Tüntető nők csendes, békés felvonulást tartottak, a katonák azonban tüzet nyitottak rájuk, és megölték Maria Chincilla Recinos tanárt.

Recinos meggyilkolására válaszul a dolgozók Guatemalaváros-szerte tömegesen beszüntették a munkát. A rendőrség retorziókkal fenyegette meg a vállalattulajdonosokat, ha vállalatukat nem tartják nyitva, Ubico pedig elrendelte azon külföldiek deportálását, akiknek vállalata bezár. Emellett a közlekedés és a kommunikációs ipar katonai ellenőrzés alá vonását is elrendelte. A sztrájk azonban teljes volt.

Bár a hadsereg lojális maradt, és az Egyesült Államok továbbra is támogatta Ubicót, a diktátor még így sem volt képes újra ellenőrzése alá vonni az országot, és július 1-jén lemondott.

Az ezt követő választáson szociáldemokrata kormány került hatalomra.

Forrás:
Piero Gleijeses, Shattered Hope: The Guatemalan Revolution and the United States, 1944–1954 (Princeton, NJ: Princeton University Press, 1991), 25.