Ezen a napon, 1979. július 20-án Leonard Peltier amerikai őslakos politikai fogoly két másik fogvatartottal együtt megszökött a kaliforniai Lompoc Szövetségi Büntetés-végrehajtási Intézetből, azonban egyiküket, Bobby Gene Garciát, egy őr lelőtte.
Peltiert, az Amerikai Indián Mozgalom (American Indian Movement, AIM) egyik vezető alakját a Szövetségi Nyomozóiroda (Federal Bureau of Investigation, FBI) két ügynökének halála miatt ítélték két egymást követő életfogytiglani börtönbüntetésre. Peltiert egy másik amerikai őslakos rab, Standing Deer (más néven Robert Wilson) figyelmeztette, hogy a börtönben felbéreltek valakit a meggyilkolására.
Peltier eredeti tárgyalása tele volt következetlenségekkel és torzításokkal. Például az FBI ballisztikai szakértője azt állította a tárgyaláson, hogy a holttestek mellett talált fegyvertok passzolt Peltier fegyveréhez – azt a jelentését viszont, amely szerint a töltényhüvely nem passzolt hozzá, nem tárták az esküdtek elé. Emellett három tanú, aki azt vallotta, hogy Peltiert a bűncselekmény helyszínének közelében látta, utóbb visszavonta vallomását, és azt állították, hogy az FBI székhez kötözve kényszerítette őket a vallomásra. A súlyos jogi visszaélés nyomán Peltier rendkívül széles körű támogatást kapott – egyebek között Nelson Mandelától, Desmond Tutu érsektől, az Európai Parlamenttől és az ENSZ emberi jogi biztosától is.
Peltiert szökese után három nappal elfogták.
A hivatalából távozó Joe Biden elnök egyik utolsó döntése nyomán Peltier a börtönből határozatlan idejű házi őrizetbe került 2025. február 18-ától kezdődően.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
„As Clinton Contemplates Clemency for Leonard Peltier, a Debate between the FBI and Defense Attorneys”, Democracy Now!, 2000. december 11.;
„Resolution on the Case of Leonard Peltier”, Európai Parlament;
„Quick Facts: Case of Leonard Peltier”, Free Leonard;
Peter Matthiessen, In the Spirit of Crazy Horse (New York: Penguin Books, 1992 [1983]), https://leonardpeltiersymposium.files.wordpress.com/2017/01/matthiessen-1992-in-the-spirit-of-crazy-horse-c.pdf.
