1991. szeptember 28.: Meggyilkolják Shankar Guha Niyogi munkásszervezőt

2024 áprilisában könyv formájában is megjelent A munkásosztály története, Piróth Attila fordításában, a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce közös kiadásában.
A könyv a terjesztő, a Budapesti Teleki Téka oldalán közvetlenül megvásárolható.

Ezen a napon, 1991. szeptember 28-án éjfélkor álmában meggyilkolták Shankar Guha Niyogi vezető munkásszervezőt az indiai Bhiláiban. Niyogi, akinek vezetésével sikeresen megszervezték a cementgyári munkásokat és a szerződéses szénbányászokat, továbbá egészségügyi és kulturális programokat hoztak létre a szegény munkások és parasztok részére, sok helyi iparost magára haragított, mivel nyereségük csökkent.

Niyogit egy bérgyilkos ölte meg, Paltan Mallah. 1997-ben Mallahhal együtt több tőkést is elítéltek bűnszövetségben elkövetett emberölésért. 2005-ben, egy India-szerte széles körű megdöbbenést kiváltó ítéletben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az iparosokra kiszabott ítéletet.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Forrás:
Bharat Dogra, „Remembering Shankar Guha Niyogi, The Legendary Labour Leader of Chhattisgarh”, Wire, 2016. szeptember 28.;
V. Venkatesan, „A Verdict and Some Questions”, Frontline 22, no. 5 (2005. február–március)

Kiemelt kép: Shankar Guha Niyogi (A fotót rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)