beilleszt nev=”mot-konyv”]
Ezen a napon, 1982. szeptember 16-án az izraeli hadsereg támogatásával jobboldali keresztény milíciák támadták meg Bejrútban a szabrai és satilai palesztin menekülttáborokat, és elkezdték gyilkolni, kínozni, megerőszakolni és bántalmazni az ott élőket.
Izrael 1982 júniusában bevonult Libanonba, és harcba szállt a libanoni hadsereggel és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) száműzetésben lévő erőivel. Az Egyesült Államok közvetítésével megállapodás jött létre, amelynek értelmében a PFSZ csapatai kivonulnak Nyugat-Bejrútból, cserébe Izrael nem vonul be a városba, és vállalja, hogy védelmet biztosít a táborokban élő palesztin menekülteknek. A megállapodást egyesült államokbeli, olasz és francia katonákból álló nemzetközi erőnek kellett volna felügyelnie.
Szeptember 15-én azonban Izrael felrúgta a megállapodást, bevonult Bejrútba és a környező táborokba, és nem hagyta, hogy bárki is távozzon.
Szeptember 16-án az izraeli csapatok közreműködésével a jobboldali libanoni keresztény milíciák behatoltak a menekülttáborokba. Amnon Kapeliouk izraeli újságíró így foglalta össze az ezt követő eseményeket:
„A mészárlás azonnal megindult, és megállás nélkül negyven órán át tartott… Betörték a bejárati ajtókat, és egész családokat irtottak ki vacsora közben. Több családot az ágyban, pizsamában gyilkoltak le. Sok otthonban három-négy éves gyerekeket találtak később meg pizsamában, véráztatta takarókban… sok esetben a támadók megcsonkították áldozataikat, mielőtt megölték volna őket. A gyerekek és csecsemők fejét a falon zúzták szét. A nőket és a lányokat megerőszakolták, mielőtt baltával agyonverték volna… egy nő karját a csuklójánál levágták, hogy ellophassák az ékszereit.”
Összesen legalább 800, legfeljebb 3500 embert öltek meg. Izrael kezdetben tagadta, hogy mészárlás történt volna, ehelyett kijelentette, hogy a menekülttáborokban „sok terrorista” volt.
A felháborodás és az izraeli békeaktivisták tömeges tiltakozásai nyomán a kormány végül beismerte a történteket, és Ariel Saron védelmi miniszter lemondásra kényszerült. Ennek ellenére Saront 2001-ben miniszerelnöknek választották.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Források:
„Sabra and Shatila, 1982.” 2024. Interactive Encyclopedia of the Palestine Question. https://www.palquest.org/en/overallchronology-grid?synopses=&nid=169;
„Sabra and Shatila massacre: What happened in Lebanon in 1982?”, Al-Dzsazíra, 2022. szeptember 16., https://www.aljazeera.com/news/2022/9/16/sabra-and-shatila-massacre-40-years-on-explainer;
Bassem Mroue, „Palestinians commemorate horrific 1982 massacre in Beirut”, AP News, 2022. szeptember 16., https://apnews.com/article/middle-east-israel-lebanon-migration-beirut-e0537e7b4ecfff974b7421459ffbbbef;
„40 years on, survivors recall horror of Lebanon’s Sabra and Shatila massacre”, France 24. , 2022. szeptember 14, https://www.france24.com/en/live-news/20220914-40-years-on-survivors-recall-horror-of-lebanon-s-sabra-and-shatila-massacre.
