A brit gyarmatosítás ellen küzdő Mau Mau-k által leszúrt fehérek megtorlására a britek több tízezer embert megöltek, és százezreket zártak koncentrációs táborokba.
Az USA által támogatott dominikai diktátor, Rafael Trujillo elnök parancsára kezdődött népirtásban több mint húszezer haiti embert öltek meg.
Az izraeli hadsereg támogatásával jobboldali keresztény milíciák támadták meg a bejrúti Szabra és Satila palesztin menekülttáborokat. Összesen legalább 800, legfeljebb 3500 embert öltek meg.
A Luzerne megyei seriff szervezte rendőrkülönítmény Lattimer közelében 19 fegyvertelen, sztrájkoló szénbányászt és bányamunkást megölt, 36-ot pedig megsebesített, miután nem voltak hajlandók szétoszlani.
A dél-afrikai rendőrség a Lonmin brit platinavállalat által működtetett Marikana bánya harmincnégy bányászát mészárolta le, miután azok fizetésemelést követelve vadsztrájkot indítottak.
Augusztus 1-jén kétszáz munkás gyűlt össze a hawaii Hilóban, hogy tiltakozzon egy gőzhajó kikötése ellen. A rendőrség a munkásokra támadt és lőni kezdett. A jelenlévők negyede megsebesült.
Az USA szárazföldi csapatai 100–300 dél-koreai civilt gyilkoltak meg. Ez volt az amerikai katonák által elkövetett egyik legnagyobb tömeggyilkosság.
A sztrájkolókra tüzet nyitó vezetők közül egy ellen sem emeltek vádat, ugyanakkor a legtöbb sztrájkolót letartóztatták, és súlyos vádakkal – köztük zavargás és gyilkosság vádjával – bíróság elé állították.
A francia hadsereg a lázadást decemberre verte le, miután a kanak lakosság 5 százalékát megölték, számos törzsfőnököt tárgyalás nélkül kivégeztek, és számos törzset más szigetekre deportáltak.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.