1950. június 26.: Megalakul a Kongresszus a Kulturális Szabadságért
A nemzetközi művészeti szervezetet a CIA hozta létre a „kulturális hidegháború” részeként.
A nemzetközi művészeti szervezetet a CIA hozta létre a „kulturális hidegháború” részeként.
A csatában a lakota, arapahó és északi sájen törzsek egyesített hadereje szétverte George Armstrong Custer alezredes seregét.
Az USA által támogatott katonai diktatúra és a felkelésellenes halálosztagok elleni sztrájk során a gazdaság 85%-a leállt, és 80 ezer ember vonult az utcára.
A júliusig tartó sztrájkot a munkáspárti (Labour) kormány elítélte, és a sztrájk letörésére katonákat vetett be sztrájktörőnek.
A japán rendőrség megtámadta az ünnepelt anarchista, Koken Jamagucsi szabadulását ünneplő tömeget, és 14 prominens aktivistát tartóztatott le.
James Earl Chaney, Andrew Goodman és Michael Schwerner a „Szabadság nyara” kampányon dolgoztak, és afrikai amerikaiakat próbáltak szavazóként regisztrálni.
„Miért kérik tőlem, hogy húzzak egyenruhát, és az otthonomtól 10 000 mérföldre barna embereket bombázzak és lőjek, miközben Louisville-ben az úgynevezett néger emberekkel úgy bánnak, mint a kutyákkal?”
A rendőrség 16 embert megölt és közel 300-at megsebesített, amikor a sztrájkoló acélmunkások feleségei és gyermekei támogatólag kiálltak a Republic Steel munkásai mellett.
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
Az építőipari munkások megtagadták a luxusházak építését Hunters Hill utolsó beépítetlen területén, miután helyi lakosok hosszú ideje kampányoltak a park megmentéséért.